dbo:abstract
|
- Az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg. Az antropocén kifejezést szovjet tudósok már az 1960-as években a legkésőbbi földtörténeti időszakra, a negyedidőszakra utalva használták. Az 1980-as években ökológus vezette be az antropocén kifejezést a most elterjedt értelemben, majd a Nobel-díjas , terjesztette el a köztudatban. Crutzen úgy vélte, hogy az emberi tényező hatása a Föld atmoszférájára olyan jelentős volt, hogy a litoszféra számára egy új földtörténeti kort szükséges létrehozni. Jelenleg (2019. január) a kifejezés használata hivatalosan nem elfogadott a földtudományok területén. 2008-ban javaslatot terjesztettek a rétegtani bizottsága elé az antropocén hivatalos elismerése tárgyában. A bizottság nagy része megalapozottnak tartotta a beterjesztést, és további vizsgálatokat látott jónak. Különböző földtani társaságok független tudományos munkacsoportjai dolgoznak azon, hogy az antropocént hivatalosan is beillesszék a földtörténeti időskálába. A hivatalos elismerés hiányában is számos tudós használja az antropocén kifejezést, az Amerikai Földtani Társaság 2011-es találkozójának egyenesen ezt a címet adta: „Az archaikumtól az antropocénig: a múlt kulcs a jövőhöz”. Az antropocénnek nincs közösen elfogadott kezdőpontja, de egyes tudósok szerint, a légköri bizonyítékok alapján megfelelő lenne az ipari forradalommal (késő 18. század) kezdeni. Más tudósok korábbra tennék az antropocén kezdetét, például a földművelés kezdetére és a neolitikus forradalom idejére (kb. 12 000 évvel a „” kormegjelölés előtt). Az embernek a növekvő földhasználatával, az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és a fajok kihalására vonatkozó hatásával kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek; egyes tudósok szerint az emberi tényező jelentősen megváltoztatta vagy megállította a biodiverzitás növekedését. A korábbi időpont mellett érvelők akár 14-15 000 évvel korábbra teszik a litoszferikus bizonyítékok alapján a javasolt antropocén kezdetét; ami ahhoz a javaslathoz vezetett, hogy az antropocén beálltát még néhány ezer évvel ezelőttre kellene kitolni – így már nagyjából megegyezne a jelenleg használt holocén időszakkal. 2015 januárjában a nemzetközi antropocén munkacsoport 38 tagjából 26 által kiadott tanulmány azt javasolta, hogy a javasolt új időszak kezdetét az atomkorszak kezdetére, a Trinity (nukleáris teszt) 1945. július 16-i időpontjára tegyék. Jelentős kisebbség támogat néhány alternatív időpontot is. Egy 2015. márciusi felvetés szerint 1610 vagy 1964 is lehetne az antropocén kezdete. Az antropocén munkacsoport 2016-ban tart megbeszélést az eddigi bizonyítékok alapján annak eldöntésére, hogy az antropocén valódi földtani időszak-e. (hu)
- Az antropocén egy javasolt új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg. Az antropocén kifejezést szovjet tudósok már az 1960-as években a legkésőbbi földtörténeti időszakra, a negyedidőszakra utalva használták. Az 1980-as években ökológus vezette be az antropocén kifejezést a most elterjedt értelemben, majd a Nobel-díjas , terjesztette el a köztudatban. Crutzen úgy vélte, hogy az emberi tényező hatása a Föld atmoszférájára olyan jelentős volt, hogy a litoszféra számára egy új földtörténeti kort szükséges létrehozni. Jelenleg (2019. január) a kifejezés használata hivatalosan nem elfogadott a földtudományok területén. 2008-ban javaslatot terjesztettek a rétegtani bizottsága elé az antropocén hivatalos elismerése tárgyában. A bizottság nagy része megalapozottnak tartotta a beterjesztést, és további vizsgálatokat látott jónak. Különböző földtani társaságok független tudományos munkacsoportjai dolgoznak azon, hogy az antropocént hivatalosan is beillesszék a földtörténeti időskálába. A hivatalos elismerés hiányában is számos tudós használja az antropocén kifejezést, az Amerikai Földtani Társaság 2011-es találkozójának egyenesen ezt a címet adta: „Az archaikumtól az antropocénig: a múlt kulcs a jövőhöz”. Az antropocénnek nincs közösen elfogadott kezdőpontja, de egyes tudósok szerint, a légköri bizonyítékok alapján megfelelő lenne az ipari forradalommal (késő 18. század) kezdeni. Más tudósok korábbra tennék az antropocén kezdetét, például a földművelés kezdetére és a neolitikus forradalom idejére (kb. 12 000 évvel a „” kormegjelölés előtt). Az embernek a növekvő földhasználatával, az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és a fajok kihalására vonatkozó hatásával kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek; egyes tudósok szerint az emberi tényező jelentősen megváltoztatta vagy megállította a biodiverzitás növekedését. A korábbi időpont mellett érvelők akár 14-15 000 évvel korábbra teszik a litoszferikus bizonyítékok alapján a javasolt antropocén kezdetét; ami ahhoz a javaslathoz vezetett, hogy az antropocén beálltát még néhány ezer évvel ezelőttre kellene kitolni – így már nagyjából megegyezne a jelenleg használt holocén időszakkal. 2015 januárjában a nemzetközi antropocén munkacsoport 38 tagjából 26 által kiadott tanulmány azt javasolta, hogy a javasolt új időszak kezdetét az atomkorszak kezdetére, a Trinity (nukleáris teszt) 1945. július 16-i időpontjára tegyék. Jelentős kisebbség támogat néhány alternatív időpontot is. Egy 2015. márciusi felvetés szerint 1610 vagy 1964 is lehetne az antropocén kezdete. Az antropocén munkacsoport 2016-ban tart megbeszélést az eddigi bizonyítékok alapján annak eldöntésére, hogy az antropocén valódi földtani időszak-e. (hu)
|