Az Apollo?14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo?13-as megismétléseként ez volt a NASA második H típusú repülése, amelyen gyalogos ?rhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az els? ilyen, az Apollo?12 f?ként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az ?rhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy el?re meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került el?térbe). Az ?rhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetében.

Property Value
dbo:abstract
  • Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo–13-as megismétléseként ez volt a NASA második H típusú repülése, amelyen gyalogos űrhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az elsÅ‘ ilyen, az Apollo–12 fÅ‘ként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az űrhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy elÅ‘re meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került elÅ‘térbe). Az űrhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetében. A leszállóhelyet a küldetés tervezÅ‘i a egy kitüntetett pontján, a Cone-kráter mellett jelölték ki. Az Apollo–14 számára eredetileg a Littrow térséget választották ki a szakemberek, ám amikor az Apollo–13 leszállása kútba esett, megfogalmazódott, hogy a Fra Mauro-formáció fontosabb geológiai nyomokat tartalmazhat, ezért megváltoztatták az Apollo–14 célját, és inkább megismételték az Apollo–13 repülését. A Fra Mauro térség abban különbözött az Apollo–11 és Apollo–12 leszállóhelyétÅ‘l, hogy nem a sík holdtengereken feküdt, hanem egy dimbes-dombos tájon, amelyet vélhetÅ‘en a keletkezésekor kivetÅ‘dött anyagkidobódás hozott létre, ezért geológiailag teljesen más kÅ‘zettípusok fellelésével kecsegtetett. A repülésre kijelölt legénység Alan Shepard parancsnokból, a parancsnoki pilóta Stuart Roosából és Ed Mitchell holdkomppilótából állt össze, tartalékaik Gene Cernan parancsnok, Ron Evans parancsnokimodul-pilóta és Joe Engle holdkomppilóta voltak. Ezen legénységi jelölés volt az egyik legnagyobb botrányt kiváltó személyzeti ügy a program során. Korábban Shepard egy miatt kikerült a repülőállományból, majd jó pár évig Å‘ volt Deke Slayton helyettese a NASA legénységi ügyekért felelÅ‘s részlegének vezetésében. 1968-ban alávetette magát egy kockázatos műtétnek, amellyel visszanyerte egészségét és repülési státusát, és amelynek folytán azonnal lemondott vezetÅ‘i beosztásáról, visszahelyeztette magát az aktív repülÅ‘ űrhajós állományba, és igényt tartott egy Holdra repülÅ‘ űrhajó parancsnoki ülésére. Slayton támogatta is ebben, és rábízta az Apollo–13-repülést, amelyet azonban a NASA vezetÅ‘i – egyedüliként a program során – megvétóztak, és a két legénység (az Apollo–13 és –14-é) helyet cserélt. Ezzel a döntéssel egyben Shepard kitúrta az Apollo–14 várományosát, Gordo Coopert, aki látványos médiakavarodás közepette távozott a NASA-tól. Az expedíció 1971. január 31-én indult, amelynek során aztán az űrhajósok sikerrel szálltak le a kijelölt helyen, és késÅ‘bb két holdsétát tettek. Az elsÅ‘ kiszálláskor a magukkal vitt ALSEP állomást állították fel. A második kiszálláskor pedig a tervek szerint el kellett érniük a Cone-kráter peremét, amelyet azonban tájékozódási problémák miatt elvétettek. A két űrséta alatt végül 48 kg kÅ‘zetet hoztak a Földre a Fra Mauro-kráterbÅ‘l (ezek azonban késÅ‘bb csalódást okoztak a geológusoknak, fÅ‘ként Shepard tudományra nem sok igényt fordító munkája következtében, amely miatt aztán a köztudatba újabb elfecsérelt repülésként vonult be az Apollo–14). A leszállásra 1971. február 9-én 5:00 (UTC) került sor a Csendes-óceánon, Amerikai Szamoától 1410 km-re délre, ahol az hordozó várta és emelte ki a vízre szállt űrhajót és legénységét. (hu)
  • Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo–13-as megismétléseként ez volt a NASA második H típusú repülése, amelyen gyalogos űrhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az elsÅ‘ ilyen, az Apollo–12 fÅ‘ként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az űrhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy elÅ‘re meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került elÅ‘térbe). Az űrhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetében. A leszállóhelyet a küldetés tervezÅ‘i a egy kitüntetett pontján, a Cone-kráter mellett jelölték ki. Az Apollo–14 számára eredetileg a Littrow térséget választották ki a szakemberek, ám amikor az Apollo–13 leszállása kútba esett, megfogalmazódott, hogy a Fra Mauro-formáció fontosabb geológiai nyomokat tartalmazhat, ezért megváltoztatták az Apollo–14 célját, és inkább megismételték az Apollo–13 repülését. A Fra Mauro térség abban különbözött az Apollo–11 és Apollo–12 leszállóhelyétÅ‘l, hogy nem a sík holdtengereken feküdt, hanem egy dimbes-dombos tájon, amelyet vélhetÅ‘en a keletkezésekor kivetÅ‘dött anyagkidobódás hozott létre, ezért geológiailag teljesen más kÅ‘zettípusok fellelésével kecsegtetett. A repülésre kijelölt legénység Alan Shepard parancsnokból, a parancsnoki pilóta Stuart Roosából és Ed Mitchell holdkomppilótából állt össze, tartalékaik Gene Cernan parancsnok, Ron Evans parancsnokimodul-pilóta és Joe Engle holdkomppilóta voltak. Ezen legénységi jelölés volt az egyik legnagyobb botrányt kiváltó személyzeti ügy a program során. Korábban Shepard egy miatt kikerült a repülőállományból, majd jó pár évig Å‘ volt Deke Slayton helyettese a NASA legénységi ügyekért felelÅ‘s részlegének vezetésében. 1968-ban alávetette magát egy kockázatos műtétnek, amellyel visszanyerte egészségét és repülési státusát, és amelynek folytán azonnal lemondott vezetÅ‘i beosztásáról, visszahelyeztette magát az aktív repülÅ‘ űrhajós állományba, és igényt tartott egy Holdra repülÅ‘ űrhajó parancsnoki ülésére. Slayton támogatta is ebben, és rábízta az Apollo–13-repülést, amelyet azonban a NASA vezetÅ‘i – egyedüliként a program során – megvétóztak, és a két legénység (az Apollo–13 és –14-é) helyet cserélt. Ezzel a döntéssel egyben Shepard kitúrta az Apollo–14 várományosát, Gordo Coopert, aki látványos médiakavarodás közepette távozott a NASA-tól. Az expedíció 1971. január 31-én indult, amelynek során aztán az űrhajósok sikerrel szálltak le a kijelölt helyen, és késÅ‘bb két holdsétát tettek. Az elsÅ‘ kiszálláskor a magukkal vitt ALSEP állomást állították fel. A második kiszálláskor pedig a tervek szerint el kellett érniük a Cone-kráter peremét, amelyet azonban tájékozódási problémák miatt elvétettek. A két űrséta alatt végül 48 kg kÅ‘zetet hoztak a Földre a Fra Mauro-kráterbÅ‘l (ezek azonban késÅ‘bb csalódást okoztak a geológusoknak, fÅ‘ként Shepard tudományra nem sok igényt fordító munkája következtében, amely miatt aztán a köztudatba újabb elfecsérelt repülésként vonult be az Apollo–14). A leszállásra 1971. február 9-én 5:00 (UTC) került sor a Csendes-óceánon, Amerikai Szamoától 1410 km-re délre, ahol az hordozó várta és emelte ki a vízre szállt űrhajót és legénységét. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 16515 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 53848 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23760342 (xsd:integer)
prop-hu:crew1Up
prop-hu:crew2Up
prop-hu:crew3Up
prop-hu:elozo
prop-hu:előzőRepülés
prop-hu:flights1Up
  • 2 (xsd:integer)
  • 3 (xsd:integer)
prop-hu:flights2Up
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:flights3Up
  • 1 (xsd:integer)
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:földetÉrésHelye
  • 27 (xsd:integer)
prop-hu:földetÉrésIdeje
  • 1971 (xsd:integer)
  • 75900.0 (dbd:second)
prop-hu:holdkompTömege
  • 15264.0 (dbd:kilogram)
prop-hu:hívójel
  • holdkomp – Antares (hu)
  • parancsnoki modul – Kitty Hawk (hu)
  • holdkomp – Antares (hu)
  • parancsnoki modul – Kitty Hawk (hu)
prop-hu:időtartam
  • 9 (xsd:integer)
prop-hu:keringésekSzáma
  • Hold körül 34 (hu)
  • Hold körül 34 (hu)
prop-hu:kovetkezo
prop-hu:következőRepülés
prop-hu:leszállásHelye
  • 3 (xsd:integer)
  • Hold, Fra Mauro (hu)
prop-hu:leszállásIdeje
  • 1971 (xsd:integer)
  • 33491.0 (dbd:second)
prop-hu:ország
  • USA (hu)
  • USA (hu)
prop-hu:periódusFöldKörül
  • 88.180000 (xsd:double)
prop-hu:periódusHoldKörül
  • 120 (xsd:integer)
prop-hu:position
  • A holdkomp pilótája (hu)
  • A parancsnoki egység pilótája (hu)
  • Parancsnok (hu)
  • A holdkomp pilótája (hu)
  • A parancsnoki egység pilótája (hu)
  • Parancsnok (hu)
prop-hu:pályahajlásFöldKörül
  • 31.120000 (xsd:double)
prop-hu:pályamagasságFöldKörül
  • 183.200000 (xsd:double)
prop-hu:pályamagasságHoldKörül
  • 108.200000 (xsd:double)
prop-hu:repülésNeve
  • Apollo–14 (hu)
  • Apollo–14 (hu)
prop-hu:repülésjelvény
  • Apollo 14-insignia.png (hu)
  • Apollo 14-insignia.png (hu)
prop-hu:start
  • 1971 (xsd:integer)
  • 75782.0 (dbd:second)
prop-hu:starthely
  • Kennedy Űrközpont, 39-A (hu)
  • Kennedy Űrközpont, 39-A (hu)
prop-hu:személyzetKép
  • Apollo 14 crew.jpg (hu)
  • Apollo 14 crew.jpg (hu)
prop-hu:személyzetKépaláírás
  • Személyzet (hu)
  • Személyzet (hu)
prop-hu:terminology
  • Űrhajós (hu)
  • Űrhajós (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:űrhajóTömege
  • 29240.0 (dbd:kilogram)
prop-hu:űrügynökség
  • NASA25px (hu)
  • NASA25px (hu)
dct:subject
rdfs:comment
  • Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo–13-as megismétléseként ez volt a NASA második H típusú repülése, amelyen gyalogos űrhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az elsÅ‘ ilyen, az Apollo–12 fÅ‘ként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az űrhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy elÅ‘re meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került elÅ‘térbe). Az űrhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetében. (hu)
  • Az Apollo–14 az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo–13-as megismétléseként ez volt a NASA második H típusú repülése, amelyen gyalogos űrhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az elsÅ‘ ilyen, az Apollo–12 fÅ‘ként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az űrhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy elÅ‘re meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került elÅ‘térbe). Az űrhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetében. (hu)
rdfs:label
  • Apollo–14 (hu)
  • Apollo–14 (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:elozo of
is prop-hu:előzőRepülés of
is prop-hu:kovetkezo of
is prop-hu:következőRepülés of
is foaf:primaryTopic of