| dbo:abstract
|
- Az Apor nemzetség névadó őse Apor vezér volt. A nemzetség ősi birtoka Tolnamegyében, a mai Pálfa helyén álló Apor nevű monostoros falu volt. Az egykori oklevelek a tatárjárás előtt említik először a nemzetséget, mikor annak Sámson nevű tagja, akit a nádori helytartó - károkozásai miatt - Váradra küldött tűzespróbára, Sámson azonban nem vállalva a tüzespróbát inkább mindent teljesített, amit kértek tőle. 1253-ban ugyancsak említik az Apor nemzetség egy Aba nevű tagját, aki a Pest mellé eső Uj-Jenő nevű birtokot követelte, mint anyósa hozományát, azonban a pert elvesztette. A fellelhető többi Árpád-kori adatok e nemzetség birtokait Győr megyében, Győrtől keletre tüntetik fel: Tápány, Pannonhalmától keletre, valamint Urukang (Szentivány) szerepelt e nemzetség birtokaiként a Váradi Regestrum és a Győri káptalan okleveleiben. 1269-ben 4 Apor nemzetségbeli: Lénárd fia Sike,Érne, Pós (Puus) és Velpech a turóczi préposttal pereskedtek Győr megyei Győrtől délre és Barátiban lakó vincellért követelve vissza a túróczi préposttól. A következő évszázad adatai pedig már csak a Tolna megyei ágról beszélnek. Az Apor nemzetség Tolna megyei ágából származó ismert hét Apor (Apary) nevet viselő:
* I. ág: - Walprech ága, kinek fia I. Pál(1325-1337). Pál fia I. Miklós volt (1335-1342). I. Miklós három fia: IV. János, IV. Pál (1335) és Máté (1335) voltak.
* II. ág: - Márton ága. Márton fia II. Pál (1336)
* III. ág: - II. Lukács ága. Ennek fia I. János. János két fia: III. Pál (1336-1342), valamint Mihály (1336-1342)
* IV. ág: - Mikocsa ága, ennek fia II. János (1336)
* V. ág: - Péter ága, kinek két fia volt: II. Miklós (1342-1344) és III. János (1344)
* VI. ág: - István ága, kinek fia Fülöp (1335-1342) VII. ág:- Peterke ága, ennek fia Dénes, kitől származott Og. V. János (1347) királyi apród. A felsoroltak közül azonban csak IV. Jánosról és Fülöpől maradt följegyezve, hogy Tolna megyében királyi emberek voltak és Dénes fia V. Jánosról, hogy királyi apród volt. A többiek valószínűleg birtokaik védelmével, eladásával, vagyperlekedéssel foglalkoznak. A nemzetség monostora azonban nem a mai Aparon, hanem Pálfa határán feküdt Aporon, Vájta szomszédságában állt és a pécsi egyházmegyében nagyon elterjedt Ágoston-rendi (karinges) szerzeteskanonokoké volt. Egyházát a BoldogságosSzűz tiszteletére szentelték fel, annak gazdagságát jelzi az is, hogy itt lakott az Ágoston-rendi szerzeteskanonokok magyarországi fejedelme. (hu)
- Az Apor nemzetség névadó őse Apor vezér volt. A nemzetség ősi birtoka Tolnamegyében, a mai Pálfa helyén álló Apor nevű monostoros falu volt. Az egykori oklevelek a tatárjárás előtt említik először a nemzetséget, mikor annak Sámson nevű tagja, akit a nádori helytartó - károkozásai miatt - Váradra küldött tűzespróbára, Sámson azonban nem vállalva a tüzespróbát inkább mindent teljesített, amit kértek tőle. 1253-ban ugyancsak említik az Apor nemzetség egy Aba nevű tagját, aki a Pest mellé eső Uj-Jenő nevű birtokot követelte, mint anyósa hozományát, azonban a pert elvesztette. A fellelhető többi Árpád-kori adatok e nemzetség birtokait Győr megyében, Győrtől keletre tüntetik fel: Tápány, Pannonhalmától keletre, valamint Urukang (Szentivány) szerepelt e nemzetség birtokaiként a Váradi Regestrum és a Győri káptalan okleveleiben. 1269-ben 4 Apor nemzetségbeli: Lénárd fia Sike,Érne, Pós (Puus) és Velpech a turóczi préposttal pereskedtek Győr megyei Győrtől délre és Barátiban lakó vincellért követelve vissza a túróczi préposttól. A következő évszázad adatai pedig már csak a Tolna megyei ágról beszélnek. Az Apor nemzetség Tolna megyei ágából származó ismert hét Apor (Apary) nevet viselő:
* I. ág: - Walprech ága, kinek fia I. Pál(1325-1337). Pál fia I. Miklós volt (1335-1342). I. Miklós három fia: IV. János, IV. Pál (1335) és Máté (1335) voltak.
* II. ág: - Márton ága. Márton fia II. Pál (1336)
* III. ág: - II. Lukács ága. Ennek fia I. János. János két fia: III. Pál (1336-1342), valamint Mihály (1336-1342)
* IV. ág: - Mikocsa ága, ennek fia II. János (1336)
* V. ág: - Péter ága, kinek két fia volt: II. Miklós (1342-1344) és III. János (1344)
* VI. ág: - István ága, kinek fia Fülöp (1335-1342) VII. ág:- Peterke ága, ennek fia Dénes, kitől származott Og. V. János (1347) királyi apród. A felsoroltak közül azonban csak IV. Jánosról és Fülöpől maradt följegyezve, hogy Tolna megyében királyi emberek voltak és Dénes fia V. Jánosról, hogy királyi apród volt. A többiek valószínűleg birtokaik védelmével, eladásával, vagyperlekedéssel foglalkoznak. A nemzetség monostora azonban nem a mai Aparon, hanem Pálfa határán feküdt Aporon, Vájta szomszédságában állt és a pécsi egyházmegyében nagyon elterjedt Ágoston-rendi (karinges) szerzeteskanonokoké volt. Egyházát a BoldogságosSzűz tiszteletére szentelték fel, annak gazdagságát jelzi az is, hogy itt lakott az Ágoston-rendi szerzeteskanonokok magyarországi fejedelme. (hu)
|
