| dbo:abstract
|
- A nagyapponyi Apponyi család, eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza. A 16. századtól kezdődően Nyitra vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja. A család első ismert őse Vörös Tamás (1317-1349) csejtei várnagy volt, aki Győr vármegyéből Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344-ben és 1346-ban követ volt Avignonban, a pápai udvarnál, s az ő fia, viselte elsőként az Apponyi nevet. A család felmenője sztrázsai Péter mester is, aki az apponyi vár és uradalom egy részét cseklészi Miklós egyik lányával való házassága révén szerezte meg. 1392-ben királyi adományt kapott az uradalomra, melyet 1395-ben felosztottak. Fiai lettek az Apponyi család megalapítói. (1564-1624) bars vármegyei főispán, már mint főúr vett részt a bécsi békét megelőző és követő tárgyalásokban. Testvérével 1606-ban bárói rangott kapott. A család másik kihalt ágából Apponyi Balázs Bars vármegyei alispán kapott 1624-ben bárói rangot. fia, Apponyi Miklós Buda 1686-os ostrománál esett el. Miklósnak Pongrácz Esztertől született fia, , 1718-ban bárói, majd 1739-ben grófi rangot kapott. A jablánci kihalt ág Apponyi József kamarás révén 1808-ban szerzett grófi rangot. A család tagjai, különösen a diplomáciában és a közigazgatás terén váltak ki, és a legtöbb igen erős hajlamot mutatott az irodalom és művészet iránt. A család birtokai Pozsony-, Nyitra-, Tolna- és Békés vármegyében terültek el. Lázár unokája Antal György (1751-1817) egyike volt kora legműveltebb főurainak, kedvelte a tudományokat és a művészeteket. II. József kitüntette, de a királybiztosi hivatalt nem vállalta el. Mint a Theresianum növendéke különösen egyházpolitikai tekintetben igen szabadelvű, nyomtatásbán is megjelent téziseket védett (1772). Ő alapította a híres családi könyvtárt. Második fia , (1782-1852) császári követ volt Nápolyban, Londonban és Párizsban. Antal fia, Rudolf (1812-1876) Párizsban, majd Londonban képviselte a monarchiát. Címereik leírását legutóbb Peter Keresteš foglalta össze. (hu)
- A nagyapponyi Apponyi család, eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza. A 16. századtól kezdődően Nyitra vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja. A család első ismert őse Vörös Tamás (1317-1349) csejtei várnagy volt, aki Győr vármegyéből Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344-ben és 1346-ban követ volt Avignonban, a pápai udvarnál, s az ő fia, viselte elsőként az Apponyi nevet. A család felmenője sztrázsai Péter mester is, aki az apponyi vár és uradalom egy részét cseklészi Miklós egyik lányával való házassága révén szerezte meg. 1392-ben királyi adományt kapott az uradalomra, melyet 1395-ben felosztottak. Fiai lettek az Apponyi család megalapítói. (1564-1624) bars vármegyei főispán, már mint főúr vett részt a bécsi békét megelőző és követő tárgyalásokban. Testvérével 1606-ban bárói rangott kapott. A család másik kihalt ágából Apponyi Balázs Bars vármegyei alispán kapott 1624-ben bárói rangot. fia, Apponyi Miklós Buda 1686-os ostrománál esett el. Miklósnak Pongrácz Esztertől született fia, , 1718-ban bárói, majd 1739-ben grófi rangot kapott. A jablánci kihalt ág Apponyi József kamarás révén 1808-ban szerzett grófi rangot. A család tagjai, különösen a diplomáciában és a közigazgatás terén váltak ki, és a legtöbb igen erős hajlamot mutatott az irodalom és művészet iránt. A család birtokai Pozsony-, Nyitra-, Tolna- és Békés vármegyében terültek el. Lázár unokája Antal György (1751-1817) egyike volt kora legműveltebb főurainak, kedvelte a tudományokat és a művészeteket. II. József kitüntette, de a királybiztosi hivatalt nem vállalta el. Mint a Theresianum növendéke különösen egyházpolitikai tekintetben igen szabadelvű, nyomtatásbán is megjelent téziseket védett (1772). Ő alapította a híres családi könyvtárt. Második fia , (1782-1852) császári követ volt Nápolyban, Londonban és Párizsban. Antal fia, Rudolf (1812-1876) Párizsban, majd Londonban képviselte a monarchiát. Címereik leírását legutóbb Peter Keresteš foglalta össze. (hu)
|
