Property |
Value |
dbo:abstract
|
- Aquincum polgárvárosának amfiteátruma a település két amfiteátruma közül a kisebbik volt. A másik a katonai amfiteátrum. Az amfiteátrum a mai Budapesten a III. kerületi Szentendrei út – Zsófia utca kereszteződésében látható. Az amfiteátrum a város falain kívül, attól északra helyezkedett el. A 2. század közepe előtt építették, és a 3. században többször felújították. Majdnem kör alakú az alaprajza, tengelye alapján a mérete 86,5×75,5 méter. A földamfiteátrumok közé sorolható. Ebben a típusú építményben a lelátókat két gyűrűfal közé döngölt földből alakították ki. Erre tették a lelátó kőpadjait, amik közül néhányba belevésték az egykori tulajdonos nevét. A lelátók részben fedettek voltak, és külső rámpán tudott rájuk feljutni a kb. 6-7000 főnyi közönség. Az arénába két kapun lehetett bejutni, amit a keleti-nyugati tengelyen helyeztek el. Magát az arénát 3 méter magas pódiumfal vette körbe. A „díszpáholy” a déli oldalon volt, a kőpadokon megjelölték az előkelők ülőhelyét nevük rövidítésével. Az amfiteátrumban sportversenyeket, állathajszákat és gladiátorküzdelmeket rendeztek. Mivel ennek az építménynek volt a legnagyobb befogadóképessége a városban, ezért itt tartották a politikai gyűléseket, a városi ünnepségeket, és a császár látogatásakor a beszédeket is. Az épület mellett volt a gladiátorlaktanya, ahol a gladiátorokat képezték és itt volt a gyakorlóterük is. Kőkerítéssel határolt 110×42 méteres udvara volt, és a térség közepén egy torony emelkedett. A kapuját kövezett út kötötte össze az amfiteátrum nyugati kapujával. Ezeket ma föld fedi. A nyugati kapu déli oldalán Nemesisnek, az amfiteátrumi játékok istennőjének állítottak szentélyt. Ennek feltárásakor került elő az istennő feliratos szobrocskájának töredéke és több feliratos oltárkő. A 19. században az épületromot még Csigadombnak nevezték, és a területe földdel és növényzettel borított volt. Az építményt a középkori és újkori térképek is feltüntették, feltárását Torma Károly kezdte el 1880-ban. A műemléki helyreállítás Hajnóczi Gyula és Vladár Ágnes tervei alapján készült. (hu)
- Aquincum polgárvárosának amfiteátruma a település két amfiteátruma közül a kisebbik volt. A másik a katonai amfiteátrum. Az amfiteátrum a mai Budapesten a III. kerületi Szentendrei út – Zsófia utca kereszteződésében látható. Az amfiteátrum a város falain kívül, attól északra helyezkedett el. A 2. század közepe előtt építették, és a 3. században többször felújították. Majdnem kör alakú az alaprajza, tengelye alapján a mérete 86,5×75,5 méter. A földamfiteátrumok közé sorolható. Ebben a típusú építményben a lelátókat két gyűrűfal közé döngölt földből alakították ki. Erre tették a lelátó kőpadjait, amik közül néhányba belevésték az egykori tulajdonos nevét. A lelátók részben fedettek voltak, és külső rámpán tudott rájuk feljutni a kb. 6-7000 főnyi közönség. Az arénába két kapun lehetett bejutni, amit a keleti-nyugati tengelyen helyeztek el. Magát az arénát 3 méter magas pódiumfal vette körbe. A „díszpáholy” a déli oldalon volt, a kőpadokon megjelölték az előkelők ülőhelyét nevük rövidítésével. Az amfiteátrumban sportversenyeket, állathajszákat és gladiátorküzdelmeket rendeztek. Mivel ennek az építménynek volt a legnagyobb befogadóképessége a városban, ezért itt tartották a politikai gyűléseket, a városi ünnepségeket, és a császár látogatásakor a beszédeket is. Az épület mellett volt a gladiátorlaktanya, ahol a gladiátorokat képezték és itt volt a gyakorlóterük is. Kőkerítéssel határolt 110×42 méteres udvara volt, és a térség közepén egy torony emelkedett. A kapuját kövezett út kötötte össze az amfiteátrum nyugati kapujával. Ezeket ma föld fedi. A nyugati kapu déli oldalán Nemesisnek, az amfiteátrumi játékok istennőjének állítottak szentélyt. Ennek feltárásakor került elő az istennő feliratos szobrocskájának töredéke és több feliratos oltárkő. A 19. században az épületromot még Csigadombnak nevezték, és a területe földdel és növényzettel borított volt. Az építményt a középkori és újkori térképek is feltüntették, feltárását Torma Károly kezdte el 1880-ban. A műemléki helyreállítás Hajnóczi Gyula és Vladár Ágnes tervei alapján készült. (hu)
|
dbo:address
|
- 1035 Budapest, Zsófia u. 1. (hu)
- 1035 Budapest, Zsófia u. 1. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 3722 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:cím
| |
prop-hu:hosszúsága
| |
prop-hu:hosszúságiFok
| |
prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
| |
prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
prop-hu:kép
|
- Budapest III., Aquincum, Ancient Roman civil amphitheatre.jpg (hu)
- Budapest III., Aquincum, Ancient Roman civil amphitheatre.jpg (hu)
|
prop-hu:képaláírás
|
- Az amfiteátrum a levegőből (hu)
- Az amfiteátrum a levegőből (hu)
|
prop-hu:név
|
- Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (hu)
- Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (hu)
|
prop-hu:pozíciósTérkép
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
prop-hu:szélessége
| |
prop-hu:szélességiFok
| |
prop-hu:szélességiÍvmásodperc
| |
prop-hu:szélességiÍvperc
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:építésÉve
| |
dct:subject
| |
rdf:type
| |
rdfs:label
|
- Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (hu)
- Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
foaf:name
|
- Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (hu)
- Aquincumi polgárvárosi amfiteátrum (hu)
|
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |