| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége . Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve a görög „argosz” szóból származik, jelentése „tétlen”. A név alacsony reakciókészségére utal. Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne. Az argon nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat. (hu)
- Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége . Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve a görög „argosz” szóból származik, jelentése „tétlen”. A név alacsony reakciókészségére utal. Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne. Az argon nem mérgező, mégis – a nitrogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből a légzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 5657 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
|
- 1963 (xsd:integer)
- 1972 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ass
|
- Fordította Hársing Lászlóné (hu)
- Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna (hu)
- Fordította Hársing Lászlóné (hu)
- Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna (hu)
|
| prop-hu:aut
|
- A. Earnshaw (hu)
- N. N. Greenwood (hu)
- Erdey-Grúz Tibor (hu)
- Hans Breuer (hu)
- A. Earnshaw (hu)
- N. N. Greenwood (hu)
- Erdey-Grúz Tibor (hu)
- Hans Breuer (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Römpp vegyészeti lexikon (hu)
- Römpp vegyészeti lexikon (hu)
|
| prop-hu:edi
|
- 3 (xsd:integer)
- Harmadik, javított kiadás (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:pag
|
- 2 (xsd:integer)
- 35 (xsd:integer)
- 63 (xsd:integer)
- 76 (xsd:integer)
|
| prop-hu:red
|
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Gondolat (hu)
- Athenaeum 2000 Kiadó Kft. (hu)
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Gondolat (hu)
- Athenaeum 2000 Kiadó Kft. (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Albrecht Neumüller (hu)
- Dr. Otto (hu)
- Albrecht Neumüller (hu)
- Dr. Otto (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- Az elemek kémiája (hu)
- Atlasz – Kémia (hu)
- Kis kémiai szótár (hu)
- Vegyszerismeret (hu)
- Az elemek kémiája (hu)
- Atlasz – Kémia (hu)
- Kis kémiai szótár (hu)
- Vegyszerismeret (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
| |
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
