| dbo:abstract
|
- Az argumentum ad temperantiam (szó szerint: „az egyensúlyozgatásra alapozó érvelés”) olyan érvelési hiba, mely szerint a konkrét érvektől függetlenül a vitában a két szembenálló álláspont közötti kompromisszum a helyes. Gyakran hivatkoznak effajta arany középútra, mikor két egymással markánsan szembenálló álláspont van egy adott kérdésben, és úgy tűnik, a vita nem tud kimozdulni a holtpontról. Általános formája: 1.
* A és B két szembenálló álláspont 2.
* C álláspont A és B között helyezkedik el 3.
* Tehát C a helyes álláspont Egyszerű szemléltetés: ha A azt állítja, hogy 2 + 2 = 4, B pedig azt, hogy 2 + 2 = 5, az argumentum ad temperantiam alapján ebből adódik a „helyes” álláspont (C): 2 + 2 = 4,5. (hu)
- Az argumentum ad temperantiam (szó szerint: „az egyensúlyozgatásra alapozó érvelés”) olyan érvelési hiba, mely szerint a konkrét érvektől függetlenül a vitában a két szembenálló álláspont közötti kompromisszum a helyes. Gyakran hivatkoznak effajta arany középútra, mikor két egymással markánsan szembenálló álláspont van egy adott kérdésben, és úgy tűnik, a vita nem tud kimozdulni a holtpontról. Általános formája: 1.
* A és B két szembenálló álláspont 2.
* C álláspont A és B között helyezkedik el 3.
* Tehát C a helyes álláspont Egyszerű szemléltetés: ha A azt állítja, hogy 2 + 2 = 4, B pedig azt, hogy 2 + 2 = 5, az argumentum ad temperantiam alapján ebből adódik a „helyes” álláspont (C): 2 + 2 = 4,5. (hu)
|
