dbo:abstract
|
- A Sztageirában született Arisztotelészt (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakját tartjuk a logika megteremtőjének. Több logikai jellegű művet is írt, melyeket később (i. e. 50 körül) az „Organon” („Eszköz”) néven foglaltak össze, arra célozva, hogy Arisztotelész a logikát a legalapvetőbb és nélkülözhetetlen eszköznek tartotta a filozófia és a tudományok műveléséhez. E cikk nagyjából az Organonban foglalt logikai elméletekről szól, e mű foglalkozik mind a logika lételméleti és nyelvfilozófiai alapjaival, mind a mondattannal (kijelentéslogika) és a formális következtetések (szillogizmusok) elméletével, mind a vitatkozás tanával (dialektika), mind ennek gyakorlati felhasználásával (pragmatika). A következőkben a benne foglaltakat fogjuk arisztotelészi logikának nevezni; azonban e kifejezés is többértelmű lehet. Arisztotelész más logikai műveket is írt, ezek mind elvesztek, s némi logikai vagy azzal rokon tárgyú értekezések még a Metafizika és A lélekről c. műveiben is találhatóak. (hu)
- A Sztageirában született Arisztotelészt (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakját tartjuk a logika megteremtőjének. Több logikai jellegű művet is írt, melyeket később (i. e. 50 körül) az „Organon” („Eszköz”) néven foglaltak össze, arra célozva, hogy Arisztotelész a logikát a legalapvetőbb és nélkülözhetetlen eszköznek tartotta a filozófia és a tudományok műveléséhez. E cikk nagyjából az Organonban foglalt logikai elméletekről szól, e mű foglalkozik mind a logika lételméleti és nyelvfilozófiai alapjaival, mind a mondattannal (kijelentéslogika) és a formális következtetések (szillogizmusok) elméletével, mind a vitatkozás tanával (dialektika), mind ennek gyakorlati felhasználásával (pragmatika). A következőkben a benne foglaltakat fogjuk arisztotelészi logikának nevezni; azonban e kifejezés is többértelmű lehet. Arisztotelész más logikai műveket is írt, ezek mind elvesztek, s némi logikai vagy azzal rokon tárgyú értekezések még a Metafizika és A lélekről c. műveiben is találhatóak. (hu)
|