| dbo:abstract
|
- Arkhesztratosz ókori görög költő. Gelában vagy Szürakuszaiban született, Szicília szigetén, és az i. e. 4. század közepén alkotott. Hexameterben írott humoros verse, a Hedüpatheia („Fényűző élet”) abban ad tanácsot olvasójának, hol találja a legfinomabb ételeket a Mediterránumban; képzeletben bejárja a világot és leírja, hol mi a legjobb étel. A humoros hatást fokozandó utánozta Homérosz, Theognisz és Hésziodosz stílusát is. A mű csak töredékesen maradt fenn. A költő, akit az ókorban a mohóság Hésziodoszának vagy Theogniszának tartottak, korábbi költők stílusát utánozza. A legtöbb figyelmet a halra fordítja, de a korai fennmaradt töredékekben az előételeket is említi, és borról is írt. Az i. e. 4. és 3. században műve elég hírhedt volt. , költők, illetve Arisztotelész, Khrüszipposz és filozófusok is említik, szinte minden esetben elítélően; úgy vélték, Philainisz szextankönyvéhez hasonlóan Arkhesztratosz írása is csak elzülleszti az olvasót. „Nem ajánlott Philaeniszt vagy Arkhesztratosz Gasztronómiáját azzal a céllal tanulmányozni, hogy jobb irányba mozdítsd el életedet. Illetlenséggel árasztottad el ezt a lakomát azzal, hogy ilyen gyakran idéztél ettől az Arkhesztratosztól. Maradt bármi olyan, kiszámítottan romlást okozó dolog, amit ez a drága költő elmulasztott megemlíteni?” – Athenaiosz Khrüszipposzt idézi Deipnosophistae című művében (335b.) A műnek csak 62 töredéke maradt fenn (beleértve kettőt, ami nem biztosan onnan származik), mind Athenaeusz Deipnosophistaejában idézetként, kommentárral ellátva. A verset Ennius latinra fordította vagy utánozta. (hu)
- Arkhesztratosz ókori görög költő. Gelában vagy Szürakuszaiban született, Szicília szigetén, és az i. e. 4. század közepén alkotott. Hexameterben írott humoros verse, a Hedüpatheia („Fényűző élet”) abban ad tanácsot olvasójának, hol találja a legfinomabb ételeket a Mediterránumban; képzeletben bejárja a világot és leírja, hol mi a legjobb étel. A humoros hatást fokozandó utánozta Homérosz, Theognisz és Hésziodosz stílusát is. A mű csak töredékesen maradt fenn. A költő, akit az ókorban a mohóság Hésziodoszának vagy Theogniszának tartottak, korábbi költők stílusát utánozza. A legtöbb figyelmet a halra fordítja, de a korai fennmaradt töredékekben az előételeket is említi, és borról is írt. Az i. e. 4. és 3. században műve elég hírhedt volt. , költők, illetve Arisztotelész, Khrüszipposz és filozófusok is említik, szinte minden esetben elítélően; úgy vélték, Philainisz szextankönyvéhez hasonlóan Arkhesztratosz írása is csak elzülleszti az olvasót. „Nem ajánlott Philaeniszt vagy Arkhesztratosz Gasztronómiáját azzal a céllal tanulmányozni, hogy jobb irányba mozdítsd el életedet. Illetlenséggel árasztottad el ezt a lakomát azzal, hogy ilyen gyakran idéztél ettől az Arkhesztratosztól. Maradt bármi olyan, kiszámítottan romlást okozó dolog, amit ez a drága költő elmulasztott megemlíteni?” – Athenaiosz Khrüszipposzt idézi Deipnosophistae című művében (335b.) A műnek csak 62 töredéke maradt fenn (beleértve kettőt, ami nem biztosan onnan származik), mind Athenaeusz Deipnosophistaejában idézetként, kommentárral ellátva. A verset Ennius latinra fordította vagy utánozta. (hu)
|
