| dbo:abstract
|
- Arrogancia vagy gőg a neve a valaki által saját magánál kevesebbre tartott személyekkel (kisebbekkel, tudatlanabbakkal, tájékozatlanabbakkal, szegényebbekkel, alacsonyabb rangúakkal) szemben mutatott túlzott büszkeség, öntudat és felsőbbrendűség megnyilvánulásának viselkedésben, gesztusokban és . Gyakran az ilyen viselkedésben a magatartás hivatalos, szertartásos és formális (stiláris) vonatkozásainak és/vagy fontosságának hangsúlyozása, erőltetése tapasztalható, és előfordul a mások önmagát is autentikus forrásokkal azonosító tekintélyekre való hivatkozással való kioktatása.[forrás?] Arrogancia az a cselekedet, amelyben valaki jogokkal vagy [forrás?] visszaél, beleértve a csak retorikai (szóbeli) előnyöket, az erőszak alkalmazását, vagy az azzal való .[forrás?] Az arrogancia ugyanúgy az agresszió egy , mint az agresszió , aminek a szükségtelen büszkeség számít. Az arrogáns személy bízik saját képességében és vallott , gyakran keresi is azt a foglalkozást, szerepet, helyzetet és lehetőséget, ahol a magánál ”kevesebbeket” rendreutasíthatja vagy helyreteheti, ez az ő pszichológiai nyeresége.[forrás?] Az interperszonális kommunikációban (párbeszédben vagy írásos vitában, egyezkedésben) az arrogancia abban a törekvésben nyilvánul meg az arrogáns résztvevő részéről, hogy ő határozhassa meg a kommunikáció stílusát, tartalmát, általában a szabályait. Ezzel ugyanis behozhatatlan előnyre és nyereségre tesz szert[forrás?], ahogy ez az arrogancia fenti meghatározásából következik. (hu)
- Arrogancia vagy gőg a neve a valaki által saját magánál kevesebbre tartott személyekkel (kisebbekkel, tudatlanabbakkal, tájékozatlanabbakkal, szegényebbekkel, alacsonyabb rangúakkal) szemben mutatott túlzott büszkeség, öntudat és felsőbbrendűség megnyilvánulásának viselkedésben, gesztusokban és . Gyakran az ilyen viselkedésben a magatartás hivatalos, szertartásos és formális (stiláris) vonatkozásainak és/vagy fontosságának hangsúlyozása, erőltetése tapasztalható, és előfordul a mások önmagát is autentikus forrásokkal azonosító tekintélyekre való hivatkozással való kioktatása.[forrás?] Arrogancia az a cselekedet, amelyben valaki jogokkal vagy [forrás?] visszaél, beleértve a csak retorikai (szóbeli) előnyöket, az erőszak alkalmazását, vagy az azzal való .[forrás?] Az arrogancia ugyanúgy az agresszió egy , mint az agresszió , aminek a szükségtelen büszkeség számít. Az arrogáns személy bízik saját képességében és vallott , gyakran keresi is azt a foglalkozást, szerepet, helyzetet és lehetőséget, ahol a magánál ”kevesebbeket” rendreutasíthatja vagy helyreteheti, ez az ő pszichológiai nyeresége.[forrás?] Az interperszonális kommunikációban (párbeszédben vagy írásos vitában, egyezkedésben) az arrogancia abban a törekvésben nyilvánul meg az arrogáns résztvevő részéről, hogy ő határozhassa meg a kommunikáció stílusát, tartalmát, általában a szabályait. Ezzel ugyanis behozhatatlan előnyre és nyereségre tesz szert[forrás?], ahogy ez az arrogancia fenti meghatározásából következik. (hu)
|
