| dbo:abstract
|
- Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is. Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczády Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetében. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarában magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3–4.). Az Ars Medica növénynévanyagát dolgozta fel Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásában Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444–87). (hu)
- Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is. Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczády Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetében. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarában magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3–4.). Az Ars Medica növénynévanyagát dolgozta fel Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásában Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444–87). (hu)
|
