| dbo:abstract
|
- Az asztma (görögül ἅσθμα, ásthma, „zihálás") a egyik gyakori krónikus gyulladásos betegsége, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a . Gyakori tünetei közé tartozik a , a köhögés, a mellkasi szorító érzés, és a légszomj. Az asztma kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. A diagnózist a tünetek jellege, a huzamosabb kezelésre való reagálás, és a alapján állítják fel. Klinikai osztályozása a tünetek gyakorisága, az erőltetett kilégzési másodperctérfogat , és a alapján történik. Besorolható atópiás (külső) vagy nem atópiás (belső) asztmaként is, ahol az atópiás megnevezés az reakcióra való hajlamot jelenti. Az akut tüneteket általában belélegezhető, rövid hatású , (például szalbutamollal) és szájon át szedhető kezelik. Nagyon súlyos esetekben intravénás kortikoszteroidokra, magnézium-szulfátra és kórházi ápolásra lehet szükség. A tünetek kialakulása a provokáló tényezők, például az allergének és az elkerülésével, valamint belélegezhető kortikoszteroidok rendszeres használatával előzhető meg. Ha az asztma tünetei kontrollálhatatlannak bizonyulnak, vagy is használhatók. Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt. 2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte, és ezek közül körülbelül 250 ezren haltak meg. Magyarországon 300 000 körüli asztmás beteget tartanak nyilván. A betegségnek május 7. a világnapja. (hu)
- Az asztma (görögül ἅσθμα, ásthma, „zihálás") a egyik gyakori krónikus gyulladásos betegsége, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a . Gyakori tünetei közé tartozik a , a köhögés, a mellkasi szorító érzés, és a légszomj. Az asztma kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. A diagnózist a tünetek jellege, a huzamosabb kezelésre való reagálás, és a alapján állítják fel. Klinikai osztályozása a tünetek gyakorisága, az erőltetett kilégzési másodperctérfogat , és a alapján történik. Besorolható atópiás (külső) vagy nem atópiás (belső) asztmaként is, ahol az atópiás megnevezés az reakcióra való hajlamot jelenti. Az akut tüneteket általában belélegezhető, rövid hatású , (például szalbutamollal) és szájon át szedhető kezelik. Nagyon súlyos esetekben intravénás kortikoszteroidokra, magnézium-szulfátra és kórházi ápolásra lehet szükség. A tünetek kialakulása a provokáló tényezők, például az allergének és az elkerülésével, valamint belélegezhető kortikoszteroidok rendszeres használatával előzhető meg. Ha az asztma tünetei kontrollálhatatlannak bizonyulnak, vagy is használhatók. Az asztma gyakorisága az 1970-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt. 2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte, és ezek közül körülbelül 250 ezren haltak meg. Magyarországon 300 000 körüli asztmás beteget tartanak nyilván. A betegségnek május 7. a világnapja. (hu)
|
