| dbo:abstract
|
- Atomórának olyan tÃpusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállÃtására. A frekvenciát számlálóba vezetik, amely másodpercet és abból származtatott nagyobb idÅ‘egységeket mutat. Atomórákkal már a 20. század elején kÃsérleteztek, 1949-ben a National Bureau of Standards (Amerikai Szabványügyi Hivatal, NBS, a késÅ‘bbi NIST) épÃtett egyet, melyben az ammóniagáz részecskéinek rezgését használták fel. Az elsÅ‘, cézium-133 atommal működÅ‘ órát 1955-ben Louis Essen épÃtette meg Angliában, a National Physical Laboratory-ban (Nemzeti Fizikai Laboratórium). Ezek után fogadták el nemzetközi egyetértéssel az atomórák által előállÃtott másodpercet, mint a másodperc meghatározását. A legjobb atomóra pontossága jelenleg az 5×10−19 nagyságrendben van 1 órás átlagolással, ezt 3-D kvantumgáz alkalmazásával érték el. 2004 augusztusában az amerikai National Institute of Standards and Technology (NIST) (Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet, USA) bemutatott egy kicsinyÃtett atomóra-változatot, mely a korábbi konstrukciókhoz képest nagyjából 1:100 méretű. A készülék mindössze 75 milliwatt energiát fogyaszt, Ãgy működtethetÅ‘ akár akkumulátorról is. A hétköznapi életben használt rádióvezérelt órákat néha atomórának nevezik, ezek az órák azonban nem maguk állÃtják elÅ‘ a pontos idÅ‘t, hanem rádióhullámok útján veszik az atomórák által előállÃtott jelet. Annyiban jogos a megnevezés, hogy ha a vétel naponta megtörténik, akkor az ilyen óra a nemzetközi atomórák idejét mutatja, vagyis a pontossága sokkal jobb más órákhoz viszonyÃtva. (hu)
- Atomórának olyan tÃpusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállÃtására. A frekvenciát számlálóba vezetik, amely másodpercet és abból származtatott nagyobb idÅ‘egységeket mutat. Atomórákkal már a 20. század elején kÃsérleteztek, 1949-ben a National Bureau of Standards (Amerikai Szabványügyi Hivatal, NBS, a késÅ‘bbi NIST) épÃtett egyet, melyben az ammóniagáz részecskéinek rezgését használták fel. Az elsÅ‘, cézium-133 atommal működÅ‘ órát 1955-ben Louis Essen épÃtette meg Angliában, a National Physical Laboratory-ban (Nemzeti Fizikai Laboratórium). Ezek után fogadták el nemzetközi egyetértéssel az atomórák által előállÃtott másodpercet, mint a másodperc meghatározását. A legjobb atomóra pontossága jelenleg az 5×10−19 nagyságrendben van 1 órás átlagolással, ezt 3-D kvantumgáz alkalmazásával érték el. 2004 augusztusában az amerikai National Institute of Standards and Technology (NIST) (Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet, USA) bemutatott egy kicsinyÃtett atomóra-változatot, mely a korábbi konstrukciókhoz képest nagyjából 1:100 méretű. A készülék mindössze 75 milliwatt energiát fogyaszt, Ãgy működtethetÅ‘ akár akkumulátorról is. A hétköznapi életben használt rádióvezérelt órákat néha atomórának nevezik, ezek az órák azonban nem maguk állÃtják elÅ‘ a pontos idÅ‘t, hanem rádióhullámok útján veszik az atomórák által előállÃtott jelet. Annyiban jogos a megnevezés, hogy ha a vétel naponta megtörténik, akkor az ilyen óra a nemzetközi atomórák idejét mutatja, vagyis a pontossága sokkal jobb más órákhoz viszonyÃtva. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Atomórának olyan tÃpusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállÃtására. A frekvenciát számlálóba vezetik, amely másodpercet és abból származtatott nagyobb idÅ‘egységeket mutat. A legjobb atomóra pontossága jelenleg az 5×10−19 nagyságrendben van 1 órás átlagolással, ezt 3-D kvantumgáz alkalmazásával érték el. (hu)
- Atomórának olyan tÃpusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállÃtására. A frekvenciát számlálóba vezetik, amely másodpercet és abból származtatott nagyobb idÅ‘egységeket mutat. A legjobb atomóra pontossága jelenleg az 5×10−19 nagyságrendben van 1 órás átlagolással, ezt 3-D kvantumgáz alkalmazásával érték el. (hu)
|
