dbo:abstract
|
- Az atyafiság régies kifejezés, ma elsősorban a szegről-végről való rokonságot jelenti. Genealógiai értelemben a rokonság a , az , tagjai az atyafiak, az egy származók. Atyafiak alatt azonban nemcsak a értjük, hanem gyakran a házasság útján létrejövő rokonságot, a és a politikai vagy érzelmi családhoz tartozó személyeket is. A rendi korszakbeli "osztályos atyafiak" (fratres condivisionales) kifejezés azokra a nemesekre vonatkozott, akiket nemcsak a vérrokonság (communio sanguinis), hanem a birtokközösség (communio juris) is összekötött. Régebben a kifejezésnek volt 'kollégák, (nemesi) társak' értelme is. Ezzel kapcsolatos az uram-bátyám megszólításpár. Néha a családba idegen személyeket is befogadtak, elszegényedett (fő)nemesek pénzért esetenként erre is hajlandók voltak. A kifejezés eredeti jelentése a közös apától származó fiútestvérek volt. A testvértől a vérrokonra változó jelentésfejlődés valószínűleg az ősiségben, a középkori magyar öröklési jogban kereshető, miként az a hazai latin fratres 'vérrokonok' szóból is kikövetkeztethető. A 'szerzetes' jelentésű atyafia a latin frater, illetve soror tükörfordítása. Egykor a feleség kedveskedő megszólítása is az atyámfia volt. (hu)
- Az atyafiság régies kifejezés, ma elsősorban a szegről-végről való rokonságot jelenti. Genealógiai értelemben a rokonság a , az , tagjai az atyafiak, az egy származók. Atyafiak alatt azonban nemcsak a értjük, hanem gyakran a házasság útján létrejövő rokonságot, a és a politikai vagy érzelmi családhoz tartozó személyeket is. A rendi korszakbeli "osztályos atyafiak" (fratres condivisionales) kifejezés azokra a nemesekre vonatkozott, akiket nemcsak a vérrokonság (communio sanguinis), hanem a birtokközösség (communio juris) is összekötött. Régebben a kifejezésnek volt 'kollégák, (nemesi) társak' értelme is. Ezzel kapcsolatos az uram-bátyám megszólításpár. Néha a családba idegen személyeket is befogadtak, elszegényedett (fő)nemesek pénzért esetenként erre is hajlandók voltak. A kifejezés eredeti jelentése a közös apától származó fiútestvérek volt. A testvértől a vérrokonra változó jelentésfejlődés valószínűleg az ősiségben, a középkori magyar öröklési jogban kereshető, miként az a hazai latin fratres 'vérrokonok' szóból is kikövetkeztethető. A 'szerzetes' jelentésű atyafia a latin frater, illetve soror tükörfordítása. Egykor a feleség kedveskedő megszólítása is az atyámfia volt. (hu)
|
prop-hu:magyarul
|
- "A rokonságoc, atya fiasoc, az eo eoseiket sirattyác." [Molnár 442.]; "Vér szerint is atyafiasoc vóltac." [Prágai 336.]; "Egy nehany attyafias ember: plures personae fraternae" [Werbőczi: M. decretum 126.], "Cognatusok-is az az atyafiasok" [Werbőczi: M. decretum 192.], "Vér szerint valo atyafiasok: personae consangvinitate conjunctae" [Werbőczi: M. decretum 335.], "Az attyafyakhoz hasonlathny: similis fieri" [Jordánszky Codex 802.]; atyafi 1372 u./1448 k.: "De zent fferenc el hagÿan ew atyafiat Bernaldot", Attyam fÿa, Attyamfyam [Jókai kódex 13., 5., 149.] 'felebarát'; 1380 k.: "frater: atyafiu" [Kön. Szj. 5.] 'fiútestvér, testvér'; 1416 u./1450 k.: attafiayebol [Bécsi K.] 'vérrokon, rokon', 1784: vér-atyafim [SzO. 96.], 1650: atyati 'azonos felekezetbeliek' [Medgyesi P.: Dialogus 16. NSz.] (hu)
- atyafi-frater, véré, egy tövről valók [Madar 35.], nagy familiájú, igen atyafias, familiáris; atyafias: consangvineus, verwandt (hu)
- "A rokonságoc, atya fiasoc, az eo eoseiket sirattyác." [Molnár 442.]; "Vér szerint is atyafiasoc vóltac." [Prágai 336.]; "Egy nehany attyafias ember: plures personae fraternae" [Werbőczi: M. decretum 126.], "Cognatusok-is az az atyafiasok" [Werbőczi: M. decretum 192.], "Vér szerint valo atyafiasok: personae consangvinitate conjunctae" [Werbőczi: M. decretum 335.], "Az attyafyakhoz hasonlathny: similis fieri" [Jordánszky Codex 802.]; atyafi 1372 u./1448 k.: "De zent fferenc el hagÿan ew atyafiat Bernaldot", Attyam fÿa, Attyamfyam [Jókai kódex 13., 5., 149.] 'felebarát'; 1380 k.: "frater: atyafiu" [Kön. Szj. 5.] 'fiútestvér, testvér'; 1416 u./1450 k.: attafiayebol [Bécsi K.] 'vérrokon, rokon', 1784: vér-atyafim [SzO. 96.], 1650: atyati 'azonos felekezetbeliek' [Medgyesi P.: Dialogus 16. NSz.] (hu)
- atyafi-frater, véré, egy tövről valók [Madar 35.], nagy familiájú, igen atyafias, familiáris; atyafias: consangvineus, verwandt (hu)
|