| dbo:abstract
|
- Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt. A címet először Octavianus viselte, akivel annyira összeforrt, hogy Augustus néven emlékeznek rá a történelemkönyvek. Octavianus után az Augustus cognoment a császár viselte, de nem volt egy a császári hivatallal, ami valójában nem is hivatal volt, hanem a hatalom korábban nem alkalmazott koncentrációja egy ember kezében. E hatalomkör birtoklóját az Augustus név egyértelműen azonosította. Valódi hivatallá az augustusi címet a 3. században Diocletianus tette, aki megosztotta az uralkodói hatalmat, és külön jogköröket határozott meg a birodalom két augustusának és két caesarjának. Görög megfelelői a , illetve a hellenizált augusztosz. A birodalom bukása után személynévvé vált, amelyet kezdetben arisztokraták használtak, főleg a Német-római Birodalomban. (hu)
- Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt. A címet először Octavianus viselte, akivel annyira összeforrt, hogy Augustus néven emlékeznek rá a történelemkönyvek. Octavianus után az Augustus cognoment a császár viselte, de nem volt egy a császári hivatallal, ami valójában nem is hivatal volt, hanem a hatalom korábban nem alkalmazott koncentrációja egy ember kezében. E hatalomkör birtoklóját az Augustus név egyértelműen azonosította. Valódi hivatallá az augustusi címet a 3. században Diocletianus tette, aki megosztotta az uralkodói hatalmat, és külön jogköröket határozott meg a birodalom két augustusának és két caesarjának. Görög megfelelői a , illetve a hellenizált augusztosz. A birodalom bukása után személynévvé vált, amelyet kezdetben arisztokraták használtak, főleg a Német-római Birodalomban. (hu)
|
