Auxerre-i Heiric (latinul: Heiricus Altissiodorensis, franciul: Heiric d'Auxerre), (Auxerre, 841 ? ?, 876) latin nyelven r kzpkori francia szerzetes, klt?, filozfus. Auxerre-ben, majd Ferrires-ben (Servatus Lupusnl), s Laonban (rorszgi Illsnl) tanult. Vgl a -i aptsgban lett bencs szerzetes. Latin klt?knt ismert, fennmaradt t?le a Vita Sancti Germani cm? kltemny, illetve tbb Grammatikai kommentr. Emellett Glosszkat rt a Pszeudo-gostoni Categoriae decemhez, Arisztotelsz De interpretationejhoz, s Porphriosz Iszagogjhoz. Heiric szerint a Categoria decemet Szent goston nem sz szerinti fordtsknt, hanem Arisztotelsz Kategriinak szabad feldolgozsaknt ksztette. A Heiric-fle glosszban kimutathat Scotus Erigena ?termszet? fogalmnak hatsa, amely lt

Property Value
dbo:abstract
  • Auxerre-i Heiric (latinul: Heiricus Altissiodorensis, franciául: Heiric d'Auxerre), (Auxerre, 841 – ?, 876) latin nyelven író középkori francia szerzetes, költő, filozófus. Auxerre-ben, majd Ferrières-ben (Servatus Lupusnál), és Laonban (Írországi Illésnél) tanult. Végül a -i apátságban lett bencés szerzetes. Latin költőként ismert, fennmaradt tőle a Vita Sancti Germani című költemény, illetve több Grammatikai kommentár. Emellett Glosszákat írt a Pszeudo-Ágostoni Categoriae decemhez, Arisztotelész De interpretationejához, és Porphüriosz Iszagogéjához. Heiric szerint a Categoria decemet Szent Ágoston nem szó szerinti fordításként, hanem Arisztotelész Kategóriáinak szabad feldolgozásaként készítette. A Heiric-féle glosszában kimutatható Scotus Erigena „természet” fogalmának hatása, amely létezőként határoz meg mindent ami van és ami nincs, belértve az érzéki megismerhetőségen túl lévő mindent, és magát Istent is. Heiric létezőként határoz meg minden Isten által teremtett egyszerű és változatlan lényeget (pl. az állati nem, a négy elem), ezzel szemben a négy elemből összetevődött dolgok felbomlanak, elpusztulnak, és elemeik később visszaolvadnak az egészbe, ahonnan származnak. Heiric ugyanakkor – feltehetően Boethius-féle Arisztotelész-kommentárok hatására – elutasítja a nemek és fajok realista szemléletét. Szerinte az egyedi szubsztancia a konkrét valóság, míg a nemek és fajok nem külön-külön szubsztanciákat jelentenek, hanem a nemekben és a fajokban foglalt individuumokat. Heiric szerint csak ezek az individuumok szubsztanciálisak. Az univerzálékat nevekként értelmezi, amelyek lehetőséget biztosítanak – az individuumok sokasága által hátráltatott – gondolkodás számára, hogy ezeket tartalmilag egyre szűkülő, terjedelmileg egyre táguló terminusokba foglalja (pl. ló [faj], állat [nem], létező [minden]). (hu)
  • Auxerre-i Heiric (latinul: Heiricus Altissiodorensis, franciául: Heiric d'Auxerre), (Auxerre, 841 – ?, 876) latin nyelven író középkori francia szerzetes, költő, filozófus. Auxerre-ben, majd Ferrières-ben (Servatus Lupusnál), és Laonban (Írországi Illésnél) tanult. Végül a -i apátságban lett bencés szerzetes. Latin költőként ismert, fennmaradt tőle a Vita Sancti Germani című költemény, illetve több Grammatikai kommentár. Emellett Glosszákat írt a Pszeudo-Ágostoni Categoriae decemhez, Arisztotelész De interpretationejához, és Porphüriosz Iszagogéjához. Heiric szerint a Categoria decemet Szent Ágoston nem szó szerinti fordításként, hanem Arisztotelész Kategóriáinak szabad feldolgozásaként készítette. A Heiric-féle glosszában kimutatható Scotus Erigena „természet” fogalmának hatása, amely létezőként határoz meg mindent ami van és ami nincs, belértve az érzéki megismerhetőségen túl lévő mindent, és magát Istent is. Heiric létezőként határoz meg minden Isten által teremtett egyszerű és változatlan lényeget (pl. az állati nem, a négy elem), ezzel szemben a négy elemből összetevődött dolgok felbomlanak, elpusztulnak, és elemeik később visszaolvadnak az egészbe, ahonnan származnak. Heiric ugyanakkor – feltehetően Boethius-féle Arisztotelész-kommentárok hatására – elutasítja a nemek és fajok realista szemléletét. Szerinte az egyedi szubsztancia a konkrét valóság, míg a nemek és fajok nem külön-külön szubsztanciákat jelentenek, hanem a nemekben és a fajokban foglalt individuumokat. Heiric szerint csak ezek az individuumok szubsztanciálisak. Az univerzálékat nevekként értelmezi, amelyek lehetőséget biztosítanak – az individuumok sokasága által hátráltatott – gondolkodás számára, hogy ezeket tartalmilag egyre szűkülő, terjedelmileg egyre táguló terminusokba foglalja (pl. ló [faj], állat [nem], létező [minden]). (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1554459 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2871 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22993653 (xsd:integer)
prop-hu:halálDátuma
  • 876 (xsd:integer)
prop-hu:név
  • Auxerre-i Heiric (hu)
  • Auxerre-i Heiric (hu)
prop-hu:születésiDátum
  • 841 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:típus
  • filozófus (hu)
  • filozófus (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Auxerre-i Heiric (latinul: Heiricus Altissiodorensis, franciául: Heiric d'Auxerre), (Auxerre, 841 – ?, 876) latin nyelven író középkori francia szerzetes, költő, filozófus. Auxerre-ben, majd Ferrières-ben (Servatus Lupusnál), és Laonban (Írországi Illésnél) tanult. Végül a -i apátságban lett bencés szerzetes. Latin költőként ismert, fennmaradt tőle a Vita Sancti Germani című költemény, illetve több Grammatikai kommentár. Emellett Glosszákat írt a Pszeudo-Ágostoni Categoriae decemhez, Arisztotelész De interpretationejához, és Porphüriosz Iszagogéjához. Heiric szerint a Categoria decemet Szent Ágoston nem szó szerinti fordításként, hanem Arisztotelész Kategóriáinak szabad feldolgozásaként készítette. A Heiric-féle glosszában kimutatható Scotus Erigena „természet” fogalmának hatása, amely lét (hu)
  • Auxerre-i Heiric (latinul: Heiricus Altissiodorensis, franciául: Heiric d'Auxerre), (Auxerre, 841 – ?, 876) latin nyelven író középkori francia szerzetes, költő, filozófus. Auxerre-ben, majd Ferrières-ben (Servatus Lupusnál), és Laonban (Írországi Illésnél) tanult. Végül a -i apátságban lett bencés szerzetes. Latin költőként ismert, fennmaradt tőle a Vita Sancti Germani című költemény, illetve több Grammatikai kommentár. Emellett Glosszákat írt a Pszeudo-Ágostoni Categoriae decemhez, Arisztotelész De interpretationejához, és Porphüriosz Iszagogéjához. Heiric szerint a Categoria decemet Szent Ágoston nem szó szerinti fordításként, hanem Arisztotelész Kategóriáinak szabad feldolgozásaként készítette. A Heiric-féle glosszában kimutatható Scotus Erigena „természet” fogalmának hatása, amely lét (hu)
rdfs:label
  • Auxerre-i Heiric (hu)
  • Auxerre-i Heiric (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of