| dbo:abstract
|
- Az Avasi Sikló egy tervezett siklóvasút Miskolcon. A belvárosi Papszert kötné össze az Avas tetejével. A siklóvasút építésére többször is felmerültek tervek az elmúlt száz évben, újabban a város Integrált Városfejlesztési Stratégia programján belül tervezik a megvalósítását, mivel a Közlekedési Operatív Program keretében uniós támogatás igényelhető rá. A siklót, mint közlekedési eszközt az adott szakaszra három másik javaslat ellenében választották, mellette még a nagykabinos kötélpálya, a gumikerekes nyeregvasút és a villamos (vontatott szakasszal) merült fel. A belvárosi végállomást a Papszer u. 2. alatti ingatlan területére tervezik, a közbülső állomást a Latabár sorra, az avasi végállomást pedig a kilátótól keletre, ahová a tervek szerint az avasi buszpályaudvar is átkerül. Így a sikló nemcsak idegenforgalmi szempontból játszana szerepet, hanem – mint legrövidebb út a negyvenezres lakosságú lakótelep és a belváros közt – a tömegközlekedésbe is bekapcsolódna. A tervezett sikló vonalhossza 272 méter lenne 53 méter szintkülönbségen, a jármű 50 fő befogadóképességű és 10 km/h sebességgel halad. Az építkezés a tervek szerint teljes egészében Európai Uniós támogatásból valósulna meg. A kritikák között felmerült, hogy egyik megálló környéke sem vonz tömegeket, az alsó megálló környékéről a plázák megépültével eltolódott a városközpont keletebbre (ezen a városvezetés az ún. Főutca Pláza Projekt keretén belül kíván változtatni), a jelenleg az avasi városrész és a belváros közti közlekedést biztosító 35-ös busz pedig mindössze tíz perc alatt teszi meg a távot a két városrész közt (a sikló menetidejének két percébe nem számolták bele a végállomásáig eljutást és az átszállásokat). Nem tisztázott a sikló szerepe sem, turistalátványosságként haszna az előbbiek miatt vitatott, tömegközlekedési eszközként viszont messze nem képes egy ekkora városrészt ellátni. (hu)
- Az Avasi Sikló egy tervezett siklóvasút Miskolcon. A belvárosi Papszert kötné össze az Avas tetejével. A siklóvasút építésére többször is felmerültek tervek az elmúlt száz évben, újabban a város Integrált Városfejlesztési Stratégia programján belül tervezik a megvalósítását, mivel a Közlekedési Operatív Program keretében uniós támogatás igényelhető rá. A siklót, mint közlekedési eszközt az adott szakaszra három másik javaslat ellenében választották, mellette még a nagykabinos kötélpálya, a gumikerekes nyeregvasút és a villamos (vontatott szakasszal) merült fel. A belvárosi végállomást a Papszer u. 2. alatti ingatlan területére tervezik, a közbülső állomást a Latabár sorra, az avasi végállomást pedig a kilátótól keletre, ahová a tervek szerint az avasi buszpályaudvar is átkerül. Így a sikló nemcsak idegenforgalmi szempontból játszana szerepet, hanem – mint legrövidebb út a negyvenezres lakosságú lakótelep és a belváros közt – a tömegközlekedésbe is bekapcsolódna. A tervezett sikló vonalhossza 272 méter lenne 53 méter szintkülönbségen, a jármű 50 fő befogadóképességű és 10 km/h sebességgel halad. Az építkezés a tervek szerint teljes egészében Európai Uniós támogatásból valósulna meg. A kritikák között felmerült, hogy egyik megálló környéke sem vonz tömegeket, az alsó megálló környékéről a plázák megépültével eltolódott a városközpont keletebbre (ezen a városvezetés az ún. Főutca Pláza Projekt keretén belül kíván változtatni), a jelenleg az avasi városrész és a belváros közti közlekedést biztosító 35-ös busz pedig mindössze tíz perc alatt teszi meg a távot a két városrész közt (a sikló menetidejének két percébe nem számolták bele a végállomásáig eljutást és az átszállásokat). Nem tisztázott a sikló szerepe sem, turistalátványosságként haszna az előbbiek miatt vitatott, tömegközlekedési eszközként viszont messze nem képes egy ekkora városrészt ellátni. (hu)
|
