| dbo:abstract
|
- Az Avernói-tó avagy Avernusi-tó (olaszul Lago d'Averno) egy krátertó Dél-Olaszországban, Campania régióban, 4 km távolságra északnyugati irányban Pozzuoli városától, a Campi Flegrei területén. A tó nagyjából kör alakú, átmérője 2 km, legnagyobb mélysége 60 m. A tó különös jelentőséggel bírt a rómaiak körében, akik úgy tartották, hogy itt volt az alvilág bejárata. Neve a görög eredetű aornos szóból származik, melynek jelentése „madár nélküli”. Ennek eredetét azzal magyarázzák, hogy a tó felett alacsony repülő madarak elpusztultak a belőle felszálló vulkáni eredetű kénes gázok miatt. A római írók körében az Avernus szót az alvilág szinonimájaként használták. Vergilius hőse Aeneas a történet szerint egy, a tó mellett lévő barlangon keresztül jutott el az alvilágba. Tudományosan nem bizonyítottak a tóból felszálló gázok, de valószínű, hogy a Campi Flegrei vulkanizmusának utóműködéseihez kapcsolódik. Gyilkos híre ellenére a rómaiak számos villát építettek partjai mentén. A tavat megszemélyesítő istent part menti templomokban imádták. I. e. 37-ben római tábornok Portus Julius (Julius Caesar után) néven katonai támaszponttá alakította a római flotta számára. A tavat egy csatornával kötötte össze a Lucrinói-tóval, amelyet megnyitott a tenger felé. A tó partját egy 1 km hosszú földalatti folyosó, a Cocceio barlangja kötötte össze Cumae-val, melyben harci szekerek is közlekedhettek. Ez volt a történelem első földalatti útvonala és egészen az 1940-es évekig használatban volt. (hu)
- Az Avernói-tó avagy Avernusi-tó (olaszul Lago d'Averno) egy krátertó Dél-Olaszországban, Campania régióban, 4 km távolságra északnyugati irányban Pozzuoli városától, a Campi Flegrei területén. A tó nagyjából kör alakú, átmérője 2 km, legnagyobb mélysége 60 m. A tó különös jelentőséggel bírt a rómaiak körében, akik úgy tartották, hogy itt volt az alvilág bejárata. Neve a görög eredetű aornos szóból származik, melynek jelentése „madár nélküli”. Ennek eredetét azzal magyarázzák, hogy a tó felett alacsony repülő madarak elpusztultak a belőle felszálló vulkáni eredetű kénes gázok miatt. A római írók körében az Avernus szót az alvilág szinonimájaként használták. Vergilius hőse Aeneas a történet szerint egy, a tó mellett lévő barlangon keresztül jutott el az alvilágba. Tudományosan nem bizonyítottak a tóból felszálló gázok, de valószínű, hogy a Campi Flegrei vulkanizmusának utóműködéseihez kapcsolódik. Gyilkos híre ellenére a rómaiak számos villát építettek partjai mentén. A tavat megszemélyesítő istent part menti templomokban imádták. I. e. 37-ben római tábornok Portus Julius (Julius Caesar után) néven katonai támaszponttá alakította a római flotta számára. A tavat egy csatornával kötötte össze a Lucrinói-tóval, amelyet megnyitott a tenger felé. A tó partját egy 1 km hosszú földalatti folyosó, a Cocceio barlangja kötötte össze Cumae-val, melyben harci szekerek is közlekedhettek. Ez volt a történelem első földalatti útvonala és egészen az 1940-es évekig használatban volt. (hu)
|
