| dbo:abstract
|
- A középkori filozófia és tudományosság fejlődését nagyban befolyásoló elítélő határozat a keresztény egyház reakciójának tekinthető az ekkor terjedő radikális arisztotelizmusra, avagy . A 219 tételt tartalmazó, 16 teológusból álló bizottság segítségével összeállított elítélő határozatot 1277. március 7-én párizsi püspök bocsátotta ki. Bár a dokumentum lokális érvényű volt, ez az esemény nagyban befolyásolta a 13. század végi filozófiát, annak arisztoteliánus irányzatait. Az elítélt tételek nemcsak az averroisták, így és Boëthius de Dacia tanait érintették, hanem Aquinói Szent Tamás tanításait is, s ezzel a tomizmus terjedésére is hatással voltak. tudománytörténész véleménye szerint e határozat révén született meg a modern tudományosság, ugyanis a tiltások utat adtak egyes fizikai és kozmológiai problémák nem arisztoteliánus megoldására, s ezzel egy új fizika megalkotására sarkallták a korabeli tudósokat. A határozat szövegét az jellemzi, hogy nem egyértelműen azonosítható, kiknek mely szövegeire utalnak az egyes tételek, emellett a tételek sorrendje is esetleges, logikai elrendezés nélküli. Az elítélő határozatnak ez a rendszerezetlensége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szöveg több filológiai kutatás középpontjába kerüljön. (hu)
- A középkori filozófia és tudományosság fejlődését nagyban befolyásoló elítélő határozat a keresztény egyház reakciójának tekinthető az ekkor terjedő radikális arisztotelizmusra, avagy . A 219 tételt tartalmazó, 16 teológusból álló bizottság segítségével összeállított elítélő határozatot 1277. március 7-én párizsi püspök bocsátotta ki. Bár a dokumentum lokális érvényű volt, ez az esemény nagyban befolyásolta a 13. század végi filozófiát, annak arisztoteliánus irányzatait. Az elítélt tételek nemcsak az averroisták, így és Boëthius de Dacia tanait érintették, hanem Aquinói Szent Tamás tanításait is, s ezzel a tomizmus terjedésére is hatással voltak. tudománytörténész véleménye szerint e határozat révén született meg a modern tudományosság, ugyanis a tiltások utat adtak egyes fizikai és kozmológiai problémák nem arisztoteliánus megoldására, s ezzel egy új fizika megalkotására sarkallták a korabeli tudósokat. A határozat szövegét az jellemzi, hogy nem egyértelműen azonosítható, kiknek mely szövegeire utalnak az egyes tételek, emellett a tételek sorrendje is esetleges, logikai elrendezés nélküli. Az elítélő határozatnak ez a rendszerezetlensége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szöveg több filológiai kutatás középpontjába kerüljön. (hu)
|
