| dbo:abstract
|
- Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye. Ennek kapcsán rendezték meg az 1861-es országgyűlési választásokat; az ezen mandátumot szerzők (alább) aztán a képviselőházban foglaltak helyet. Rajtuk kívül működött még egy felsőház is melybe származási, illetve korábbi érdemeik alapján hívtak be többnyire főnemeseket, illetve köznemeseket és főkatonákat (akik többnyire szintén főnemesi származásúak voltak). A felsőházba csak meghívás útján lehetett bekerülni. Mivel Ferenc József 1860 októberében, illetve 1861 februárjában írt politikai szándékait az országgyűlés végül elutasította, a császár a parlamentet még az év vége előtt feloszlatta. (hu)
- Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye. Ennek kapcsán rendezték meg az 1861-es országgyűlési választásokat; az ezen mandátumot szerzők (alább) aztán a képviselőházban foglaltak helyet. Rajtuk kívül működött még egy felsőház is melybe származási, illetve korábbi érdemeik alapján hívtak be többnyire főnemeseket, illetve köznemeseket és főkatonákat (akik többnyire szintén főnemesi származásúak voltak). A felsőházba csak meghívás útján lehetett bekerülni. Mivel Ferenc József 1860 októberében, illetve 1861 februárjában írt politikai szándékait az országgyűlés végül elutasította, a császár a parlamentet még az év vége előtt feloszlatta. (hu)
|
