| dbo:abstract
|
- Az Amerikai Egyesült Államok államszervezetét az 1787. szeptember 17-én elfogadott, azóta többször is módosított Alkotmány határozza meg. Ez alapján az államszerkezet két különálló, de egymást kiegészítő szintre épül:
* Szövetségi szint: törvényhozás (kongresszus), végrehajtó hatalom (elnök), igazságszolgáltatás (bíróság).
* Tagállami szint: az egyes államok szintjén is elkülönül a három hatalmi ág: a törvényhozás (parlament), a végrehajtás (kormányzó), illetve az igazságszolgáltatás (bíróság). Az államok parlamentjének tagjait, valamint a kormányzót az állampolgárok közvetlenül választják meg. Az ötven tagállam és a közvetlenül a Kongresszus alá tartozó Washington főváros bizonyos mértékű belső önkormányzattal rendelkezik, de a védelem, a külügy, a pénzrendszer, a belbiztonság, a posta és a magasabb szintű igazságszolgáltatás szövetségi hatáskörbe tartozik. Kongresszus: Két kamara alkotja, a Képviselőház és a Szenátus. A Képviselőház 435 tagból áll, akiket az adott államok lakossága választja két évre. Az egyes államok képviselőinek számát a tízévente lebonyolított népszámlálások alapján határozzák meg. A Szenátus 100 tagból áll, minden állam két szenátort küldhet. A szenátorok mandátuma hat évre szól, azonban nem egyszerre választják az összes tagot: kétévenként tartanak választásokat, amelyek során egyszerre a Szenátus nagyjából egyharmada újulhat meg. Elnök: Az elnök egyben államfő és a végrehajtó hatalom feje, akit elektorok útján négy évre választanak meg, és egyszer újraválasztható. Az elnök a fegyveres erők főparancsnoka. Hatalmát az általa kinevezett miniszterek, illetve a nem minisztériumi szintű hivatalok, ügynökségek vezetői segítségével gyakorolja. Jogilag sérthetetlen, csak a Kongresszus által vonható felelősségre közjogi felelősségre vonási eljárás – impeachment – keretében (hazaárulás, vesztegetés vagy súlyos törvényszegés esetén). Legfelsőbb Bíróság: Az államszövetség bírói hatalmát a Legfelsőbb Bíróság, a szövetségi bíróságok, valamint helyi szinten a kerületi bíróságok testesítik meg. A Legfelsőbb Bíróság egyszerre látja el az alkotmánybírósági és a legfelső szintű fellebbviteli bírósági funkciót. Tagjait az elnök nevezi ki, de posztjukat csak a Szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A Legfelsőbb Bíróság 9 tagú, a bírák nem visszahívhatóak, mandátumuk életük végéig tart. A törvényhozás, végrehajtás és az igazságszolgáltatás funkcióinak egy részét egy-egy hatalmi tényező kizárólagosan, más részét többen együttesen, egymást ellenőrizve valósítják meg. Törvényeket a Kongresszus hozhat, de azok ellen az Elnöknek vétójoga, a Legfelsőbb Bíróságnak vizsgálati joga van, míg az elnöki kinevezések jelentős részéhez a Kongresszus hozzájárulása szükséges. (hu)
- Az Amerikai Egyesült Államok államszervezetét az 1787. szeptember 17-én elfogadott, azóta többször is módosított Alkotmány határozza meg. Ez alapján az államszerkezet két különálló, de egymást kiegészítő szintre épül:
* Szövetségi szint: törvényhozás (kongresszus), végrehajtó hatalom (elnök), igazságszolgáltatás (bíróság).
* Tagállami szint: az egyes államok szintjén is elkülönül a három hatalmi ág: a törvényhozás (parlament), a végrehajtás (kormányzó), illetve az igazságszolgáltatás (bíróság). Az államok parlamentjének tagjait, valamint a kormányzót az állampolgárok közvetlenül választják meg. Az ötven tagállam és a közvetlenül a Kongresszus alá tartozó Washington főváros bizonyos mértékű belső önkormányzattal rendelkezik, de a védelem, a külügy, a pénzrendszer, a belbiztonság, a posta és a magasabb szintű igazságszolgáltatás szövetségi hatáskörbe tartozik. Kongresszus: Két kamara alkotja, a Képviselőház és a Szenátus. A Képviselőház 435 tagból áll, akiket az adott államok lakossága választja két évre. Az egyes államok képviselőinek számát a tízévente lebonyolított népszámlálások alapján határozzák meg. A Szenátus 100 tagból áll, minden állam két szenátort küldhet. A szenátorok mandátuma hat évre szól, azonban nem egyszerre választják az összes tagot: kétévenként tartanak választásokat, amelyek során egyszerre a Szenátus nagyjából egyharmada újulhat meg. Elnök: Az elnök egyben államfő és a végrehajtó hatalom feje, akit elektorok útján négy évre választanak meg, és egyszer újraválasztható. Az elnök a fegyveres erők főparancsnoka. Hatalmát az általa kinevezett miniszterek, illetve a nem minisztériumi szintű hivatalok, ügynökségek vezetői segítségével gyakorolja. Jogilag sérthetetlen, csak a Kongresszus által vonható felelősségre közjogi felelősségre vonási eljárás – impeachment – keretében (hazaárulás, vesztegetés vagy súlyos törvényszegés esetén). Legfelsőbb Bíróság: Az államszövetség bírói hatalmát a Legfelsőbb Bíróság, a szövetségi bíróságok, valamint helyi szinten a kerületi bíróságok testesítik meg. A Legfelsőbb Bíróság egyszerre látja el az alkotmánybírósági és a legfelső szintű fellebbviteli bírósági funkciót. Tagjait az elnök nevezi ki, de posztjukat csak a Szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A Legfelsőbb Bíróság 9 tagú, a bírák nem visszahívhatóak, mandátumuk életük végéig tart. A törvényhozás, végrehajtás és az igazságszolgáltatás funkcióinak egy részét egy-egy hatalmi tényező kizárólagosan, más részét többen együttesen, egymást ellenőrizve valósítják meg. Törvényeket a Kongresszus hozhat, de azok ellen az Elnöknek vétójoga, a Legfelsőbb Bíróságnak vizsgálati joga van, míg az elnöki kinevezések jelentős részéhez a Kongresszus hozzájárulása szükséges. (hu)
|
