| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Oroszországi Föderáció, illetve régebben Anglia és az Orosz Birodalom kapcsolatai, röviden az angol–orosz vagy brit–orosz kapcsolatok az újkor hajnala óta az európai és világpolitika, az egész nemzetközi kapcsolatrendszer egyik legfontosabb elemét alkotják. Formális – diplomáciai – kapcsolatok a két udvar között először 1553-ban jöttek létre. A történelem során a két ország kapcsolatai jelentős hullámzásokon mentek keresztül. A napóleoni háborúk során szövetségesek voltak, de a 19. század derekán a két nagyhatalom expanziós törekvései a krími háborúban ütköztek össze. A 20. század világháborúi során a két ország újra szövetséges volt, de azokat követően megint az ellentétek kerültek előtérbe. Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt (wd) avatkozott be az orosz polgárháborúba. Az Orosz Birodalom helyén létrejött Szovjetunióval csak nagyon nehézkesen alakultak Nagy-Britannia kapcsolatai. A Szovjetunió elleni 1941-es német támadás után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: a két ország szoros szövetséges lett a hitleri Németország elleni élet-halál küzdelemben. A második világháború utáni hidegháború során aztán újra rendkívül feszült viszony uralkodott közöttük. A Szovjetunió felbomlása, a kelet-európai rendszerváltások sem sokat javítottak a két entitás kapcsolatain. A két ország hírszerzése között különlegesen éles küzdelem folyt a 20. században. A Cambridge-i Ötök szovjet hírszerzői csoportja az 1930-as évektől egészen az 1950-es évekig mélyen beépült a brit titkosszolgálatok vezetésébe. Később a brit hírszerzés ért el kiemelkedő eredményeket a Szovjetunió elleni küzdelemben és beszervezésével. A feszültségek a 21. század elején is jellemzők az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Királyság politikai kapcsolataira. London már a 19. századtól kedvelt célpontja az oroszországi politikai menekülteknek, dúsgazdag emigránsoknak és átállt hírszerzőknek egyaránt. Az orosz biztonsági szolgálatok több egykori orosz titkosszolgálati személy ellen követtek el merényletet brit földön. (hu)
- Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Oroszországi Föderáció, illetve régebben Anglia és az Orosz Birodalom kapcsolatai, röviden az angol–orosz vagy brit–orosz kapcsolatok az újkor hajnala óta az európai és világpolitika, az egész nemzetközi kapcsolatrendszer egyik legfontosabb elemét alkotják. Formális – diplomáciai – kapcsolatok a két udvar között először 1553-ban jöttek létre. A történelem során a két ország kapcsolatai jelentős hullámzásokon mentek keresztül. A napóleoni háborúk során szövetségesek voltak, de a 19. század derekán a két nagyhatalom expanziós törekvései a krími háborúban ütköztek össze. A 20. század világháborúi során a két ország újra szövetséges volt, de azokat követően megint az ellentétek kerültek előtérbe. Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt (wd) avatkozott be az orosz polgárháborúba. Az Orosz Birodalom helyén létrejött Szovjetunióval csak nagyon nehézkesen alakultak Nagy-Britannia kapcsolatai. A Szovjetunió elleni 1941-es német támadás után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: a két ország szoros szövetséges lett a hitleri Németország elleni élet-halál küzdelemben. A második világháború utáni hidegháború során aztán újra rendkívül feszült viszony uralkodott közöttük. A Szovjetunió felbomlása, a kelet-európai rendszerváltások sem sokat javítottak a két entitás kapcsolatain. A két ország hírszerzése között különlegesen éles küzdelem folyt a 20. században. A Cambridge-i Ötök szovjet hírszerzői csoportja az 1930-as évektől egészen az 1950-es évekig mélyen beépült a brit titkosszolgálatok vezetésébe. Később a brit hírszerzés ért el kiemelkedő eredményeket a Szovjetunió elleni küzdelemben és beszervezésével. A feszültségek a 21. század elején is jellemzők az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Királyság politikai kapcsolataira. London már a 19. századtól kedvelt célpontja az oroszországi politikai menekülteknek, dúsgazdag emigránsoknak és átállt hírszerzőknek egyaránt. Az orosz biztonsági szolgálatok több egykori orosz titkosszolgálati személy ellen követtek el merényletet brit földön. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 42074 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:cím
|
- Egy szovjet diplomata visszaemlékezései (hu)
- Egy szovjet diplomata visszaemlékezései (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Gondolat–Kossuth (hu)
- Gondolat–Kossuth (hu)
|
| prop-hu:szerző
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Az Egyesült Királyság és Oroszország kapcsolatai (hu)
- Az Egyesült Királyság és Oroszország kapcsolatai (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
