| dbo:abstract
|
- Az Európai Unió elnöke (vagy Európa Elnöke) a következők valamelyikére utaló, helytelen megfogalmazás:
* Az Európai Tanács elnöke (2019. december 1. óta Charles Michel)
* Az Európai Bizottság elnöke (2019. december 1. óta Ursula von der Leyen)
* Az Európai Parlament elnöke (2019. július 3. óta David Sassoli) A fenti esetek közül az Európai Tanács elnökére a nemzetközi média igen gyakran hivatkozik az Európai Unió elnökeként, a tisztség viselője azonban nem a teljes EU-t, hanem csak annak egyik fontos szervét, az Európai Tanácsot irányítja, és végrehajtó hatalom nem jár a pozícióval. A lisszaboni szerződést megelőzően a tagállamok egymást váltva viselték az EU Tanácsának soros elnökségét, oly módon, hogy az elnökséget vezető tagállam adta az Európai Tanács elnökét is. A sajtó ezeket a funkciókat gyakran az „EU elnöke” névre rövidítette, ami az elnökséget vivő tagállamra és annak politikai vezetőjére is utalhatott. Mindenesetre ezt is hibás elnevezésnek tekinthetjük. Az Európai Bizottság elnökségére ritkábban vonatkoztatják ezt az elnevezést, pedig talán ez a poszt jár a legnagyobb hatalommal. Vannak más fontos európai uniós elnökségek is, de nem vetül rájuk reflektorfény, így ritkán alkalmazzák rájuk ezt a titulust. Mióta a lisszaboni szerződést létrehozta a posztot, fontos kérdés, hogy vajon az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács elnöki hivatala van magasabb státusban. Mindkettő nemzetközi csúcstalálkozókra jár, és 2010-től a Bizottság elnöke az amerikai elnök nyomdokaiba lépve rendszeressé tette az évértékelő beszédek tartását. (hu)
- Az Európai Unió elnöke (vagy Európa Elnöke) a következők valamelyikére utaló, helytelen megfogalmazás:
* Az Európai Tanács elnöke (2019. december 1. óta Charles Michel)
* Az Európai Bizottság elnöke (2019. december 1. óta Ursula von der Leyen)
* Az Európai Parlament elnöke (2019. július 3. óta David Sassoli) A fenti esetek közül az Európai Tanács elnökére a nemzetközi média igen gyakran hivatkozik az Európai Unió elnökeként, a tisztség viselője azonban nem a teljes EU-t, hanem csak annak egyik fontos szervét, az Európai Tanácsot irányítja, és végrehajtó hatalom nem jár a pozícióval. A lisszaboni szerződést megelőzően a tagállamok egymást váltva viselték az EU Tanácsának soros elnökségét, oly módon, hogy az elnökséget vezető tagállam adta az Európai Tanács elnökét is. A sajtó ezeket a funkciókat gyakran az „EU elnöke” névre rövidítette, ami az elnökséget vivő tagállamra és annak politikai vezetőjére is utalhatott. Mindenesetre ezt is hibás elnevezésnek tekinthetjük. Az Európai Bizottság elnökségére ritkábban vonatkoztatják ezt az elnevezést, pedig talán ez a poszt jár a legnagyobb hatalommal. Vannak más fontos európai uniós elnökségek is, de nem vetül rájuk reflektorfény, így ritkán alkalmazzák rájuk ezt a titulust. Mióta a lisszaboni szerződést létrehozta a posztot, fontos kérdés, hogy vajon az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács elnöki hivatala van magasabb státusban. Mindkettő nemzetközi csúcstalálkozókra jár, és 2010-től a Bizottság elnöke az amerikai elnök nyomdokaiba lépve rendszeressé tette az évértékelő beszédek tartását. (hu)
|
