Property Value
dbo:abstract
  • Az Amerikai képregények ezüstkora a művészi fejlődés és kereskedelmi sikerek korszaka volt az Amerika történetében, elsősorban a szuperhős-műfaj tekintetében. A képregény aranykorát és a rövid ideig tartó atomkorát követő ezüstkort, melyet általánosan 1956 és az 1970-es évek közé helyeznek, a bronzkor, majd pedig a követte. A korszakban számos neves képregényíró és művész alkotott, köztük Stan Lee és írók, valamint Jack Kirby és rajzolók. A fiatalkorú bűnözés ösztönzőjeként megvádolt szuperhős-képregények népszerűsége jelentősen visszaesett a második világháborút követő években. Az 1954-ben létrehozott Comics Code Authority, melynek szabályozásai és tiltásai minden képregényre kiterjedtek, a szuperhősök-műfajának és hőseinek újjáéledéséhez vezettek, akik közül az első a DC Comics nevű szereplőjének új változata volt, aki az 1956 októberében megjelent Showcase 4. számában mutatkozott be. A megnövekedett kereslet miatt a DC újabb és újabb szuperhős-sorozatokat adott ki, melyek sikerei után a Marvel Comics 1961 novemberében kiadta a szintén mérföldkőnek számító Fantastic Four első számát. A képregény ezüstkora egyike a által leginkább kedvelt időszakoknak, melyből 2008-ig az Amazing Fantasy 15. száma volt, melyben először szerepelt a mára világméretű ismertségre és népszerűségre szert tett Pókember. Az időszak egyik legfontosabb jelensége a szuperhősök bemutatásának és ábrázolásának módjának fejlődése. A történetekben a tudományos fantasztikum és a földönkívüliek egyre inkább kiszorították az isteneket és a mágiát. A DC Comics módszeresen újította meg és támasztotta fel szuperhőseit 1955 és 1960 között. A Marvel Comics a növekvő érdeklődést kihasználva a szuperhősök iránt kifinomult történeteivel és jellemábrázolásaival használta ki. Az előző korokkal összehasonlítva, az ezüstkor szereplői „tökéletlenek voltak és kételkedtek önmagukban”. A fiatal gyerekeket, fiúkat és lányokat egyaránt szintén több kiadó célozta meg képregényfüzeteivel az ezüstkor során, mint például a című sorozatával. A felnőtteknek szánt is szintén ebben az időszakban kezdtek szélesebb körben elterjedni. Az ezüstkor végének meghatározása igen széles határok között mozog, melyet legtöbbször a DC Green Lantern című sorozatában eszközölt változtatások idejére, vagy Pókember barátnőjének, Gwen Stacy-nek 1973-ban, a The Amazing Spider-Man oldalin bekövetkezett halálának időpontjában szoktak meghatározni. (hu)
  • Az Amerikai képregények ezüstkora a művészi fejlődés és kereskedelmi sikerek korszaka volt az Amerika történetében, elsősorban a szuperhős-műfaj tekintetében. A képregény aranykorát és a rövid ideig tartó atomkorát követő ezüstkort, melyet általánosan 1956 és az 1970-es évek közé helyeznek, a bronzkor, majd pedig a követte. A korszakban számos neves képregényíró és művész alkotott, köztük Stan Lee és írók, valamint Jack Kirby és rajzolók. A fiatalkorú bűnözés ösztönzőjeként megvádolt szuperhős-képregények népszerűsége jelentősen visszaesett a második világháborút követő években. Az 1954-ben létrehozott Comics Code Authority, melynek szabályozásai és tiltásai minden képregényre kiterjedtek, a szuperhősök-műfajának és hőseinek újjáéledéséhez vezettek, akik közül az első a DC Comics nevű szereplőjének új változata volt, aki az 1956 októberében megjelent Showcase 4. számában mutatkozott be. A megnövekedett kereslet miatt a DC újabb és újabb szuperhős-sorozatokat adott ki, melyek sikerei után a Marvel Comics 1961 novemberében kiadta a szintén mérföldkőnek számító Fantastic Four első számát. A képregény ezüstkora egyike a által leginkább kedvelt időszakoknak, melyből 2008-ig az Amazing Fantasy 15. száma volt, melyben először szerepelt a mára világméretű ismertségre és népszerűségre szert tett Pókember. Az időszak egyik legfontosabb jelensége a szuperhősök bemutatásának és ábrázolásának módjának fejlődése. A történetekben a tudományos fantasztikum és a földönkívüliek egyre inkább kiszorították az isteneket és a mágiát. A DC Comics módszeresen újította meg és támasztotta fel szuperhőseit 1955 és 1960 között. A Marvel Comics a növekvő érdeklődést kihasználva a szuperhősök iránt kifinomult történeteivel és jellemábrázolásaival használta ki. Az előző korokkal összehasonlítva, az ezüstkor szereplői „tökéletlenek voltak és kételkedtek önmagukban”. A fiatal gyerekeket, fiúkat és lányokat egyaránt szintén több kiadó célozta meg képregényfüzeteivel az ezüstkor során, mint például a című sorozatával. A felnőtteknek szánt is szintén ebben az időszakban kezdtek szélesebb körben elterjedni. Az ezüstkor végének meghatározása igen széles határok között mozog, melyet legtöbbször a DC Green Lantern című sorozatában eszközölt változtatások idejére, vagy Pókember barátnőjének, Gwen Stacy-nek 1973-ban, a The Amazing Spider-Man oldalin bekövetkezett halálának időpontjában szoktak meghatározni. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 227024 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 42121 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23475049 (xsd:integer)
prop-hu:coauthors
  • Jones, Gerard (hu)
  • Jones, Gerard (hu)
prop-hu:first
  • Will (hu)
  • Will (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
prop-hu:language
  • angol (hu)
  • angol (hu)
prop-hu:last
  • Jacobs (hu)
  • Jacobs (hu)
prop-hu:location
  • New York, New York (hu)
  • New York, New York (hu)
prop-hu:publisher
prop-hu:title
  • The Comic Book Heroes: From the Silver Age to the Present (hu)
  • The Comic Book Heroes: From the Silver Age to the Present (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1985 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Az amerikai képregény ezüstkora (hu)
  • Az amerikai képregény ezüstkora (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of