| dbo:abstract
|
- Az elsÅ‘ búr háború megindÃtásának fÅ‘ oka a meglehetÅ‘sen agresszÃv brit terjeszkedés volt Afrika földjén. Az afrikai kontinens déli részét a 19. században kezdték gyarmatosÃtani. A Dél-Afrikába tartó britek erÅ‘szakosságának több indÃtéka volt:
* innen akarták irányÃtani a kereskedelmi útvonalakat Indiába
* 1886-ban egy jelentős aranyfelfedezés történt Transvaalban
* a nyersanyagok sokasága, hatalmas gyémántokat találtak Kimberley város közelében a Transvaal Köztársaság határáránál A britek 1880-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és 1899-ben az Oranje Szabadállamot is (ez vezet majd a második búr háborúhoz) Fokföldhöz (Cape Colony-hoz). 1868-ban a britek magukhoz csatolták Basutolandot (mai Lesotho-t). Az 1880-as években Becsuánaföld (mai Botswana) A Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti vita tárgya lett. Miután a németek 1884-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai NamÃbiát), a britek 1885-ben magukhoz csatolták Becsuánaföldet. Britannia 1815-ben megszerezte a Jóreménység-fokát Dél-Afrikában Hollandiától a napóleoni háborúk következtében. A hollandul beszélÅ‘ telepes farmerekbÅ‘l álló csoportok (búrok) nehezteltek a britekre, bár az angol irányÃtás hozott néhány gazdasági elÅ‘nyt. Az ott élÅ‘ holland telepesek (Trekboers-ek), ezután északra a belsÅ‘ irányába emigráltak, végül alapÃtottak két köztársaságot, Oranje Szabadállamot és a Transvaal Köztársaságot. A britek nem próbálták megakadályozni, hogy a holland telepesek elmenjenek. 1867-ben gyémántokat találtak Vaal folyó közelében, a felfedezés elindÃtotta a gyémánt-bányászatot, a világ minden részérÅ‘l érkeztek szerencsét próbálni Kimberley városa 50,000 fölé emelkedett. Az 1870-es években a britek magukhoz csatolták Nyugat Griqualandet, ezáltal Kimberley városát is, ami felbÅ‘szÃtette a búrokat. (hu)
- Az elsÅ‘ búr háború megindÃtásának fÅ‘ oka a meglehetÅ‘sen agresszÃv brit terjeszkedés volt Afrika földjén. Az afrikai kontinens déli részét a 19. században kezdték gyarmatosÃtani. A Dél-Afrikába tartó britek erÅ‘szakosságának több indÃtéka volt:
* innen akarták irányÃtani a kereskedelmi útvonalakat Indiába
* 1886-ban egy jelentős aranyfelfedezés történt Transvaalban
* a nyersanyagok sokasága, hatalmas gyémántokat találtak Kimberley város közelében a Transvaal Köztársaság határáránál A britek 1880-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és 1899-ben az Oranje Szabadállamot is (ez vezet majd a második búr háborúhoz) Fokföldhöz (Cape Colony-hoz). 1868-ban a britek magukhoz csatolták Basutolandot (mai Lesotho-t). Az 1880-as években Becsuánaföld (mai Botswana) A Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti vita tárgya lett. Miután a németek 1884-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai NamÃbiát), a britek 1885-ben magukhoz csatolták Becsuánaföldet. Britannia 1815-ben megszerezte a Jóreménység-fokát Dél-Afrikában Hollandiától a napóleoni háborúk következtében. A hollandul beszélÅ‘ telepes farmerekbÅ‘l álló csoportok (búrok) nehezteltek a britekre, bár az angol irányÃtás hozott néhány gazdasági elÅ‘nyt. Az ott élÅ‘ holland telepesek (Trekboers-ek), ezután északra a belsÅ‘ irányába emigráltak, végül alapÃtottak két köztársaságot, Oranje Szabadállamot és a Transvaal Köztársaságot. A britek nem próbálták megakadályozni, hogy a holland telepesek elmenjenek. 1867-ben gyémántokat találtak Vaal folyó közelében, a felfedezés elindÃtotta a gyémánt-bányászatot, a világ minden részérÅ‘l érkeztek szerencsét próbálni Kimberley városa 50,000 fölé emelkedett. Az 1870-es években a britek magukhoz csatolták Nyugat Griqualandet, ezáltal Kimberley városát is, ami felbÅ‘szÃtette a búrokat. (hu)
|
