| dbo:abstract
|
- A háború után 1945. november 30-án ismét bevezették Ausztriában a schillenget, a schillingérmék – a mellett – ennek a valutának a készpénzállományát alkották egészen az euró 2002-es bevezetéséig. Az első sorozatot osztrák szobrászművész tervezte. Kezdetben 1, 2, 5, 10, 20, 50 Groschen és 1, 2, 5 Schilling névértékű érmék készültek, anyaguk cink és alumíniumötvözet volt, majd több címletnél alumíniumbronzra tértek át. 1957-ben a kétschillingest, 1959-ben a húszgroschenest vonták ki a forgalomból. Tízschillinges érmét először 1957-ben vertek, majd megjelentek az akár évente többször is vert forgalmi emlékérmék (húsz- és ötvenschillingesek). A hatvanas években az öt-, tíz- és ötvenschillingest ezüstből verték. Kiemelkedik a forgalmi emlékveretek közül az 1976-ban a Babenbergek kinevezésének ezeréves évfordulójára kiadott arany ezerschillinges. (hu)
- A háború után 1945. november 30-án ismét bevezették Ausztriában a schillenget, a schillingérmék – a mellett – ennek a valutának a készpénzállományát alkották egészen az euró 2002-es bevezetéséig. Az első sorozatot osztrák szobrászművész tervezte. Kezdetben 1, 2, 5, 10, 20, 50 Groschen és 1, 2, 5 Schilling névértékű érmék készültek, anyaguk cink és alumíniumötvözet volt, majd több címletnél alumíniumbronzra tértek át. 1957-ben a kétschillingest, 1959-ben a húszgroschenest vonták ki a forgalomból. Tízschillinges érmét először 1957-ben vertek, majd megjelentek az akár évente többször is vert forgalmi emlékérmék (húsz- és ötvenschillingesek). A hatvanas években az öt-, tíz- és ötvenschillingest ezüstből verték. Kiemelkedik a forgalmi emlékveretek közül az 1976-ban a Babenbergek kinevezésének ezeréves évfordulójára kiadott arany ezerschillinges. (hu)
|
