Property Value
dbo:abstract
  • Az osztrák–magyar korona pénzjegyeit csak jóval az érmék bevezetése után, 1900-tól kezdték el kibocsátani. Az az első világháború végéig a birodalom területén kizárólagos joga (szabadalma) volt a pénzjegykibocsátásra, így az ebben az időszakban kibocsátott összes pénzjegy az Osztrák–Magyar Bank bankjegye. A háború utáni időszak a monetáris politika szempontjából is zűrzavaros volt, így – bár a bankjegyeken szerepelt az Osztrák–Magyar Bank megjelölés – a kibocsátás gyakran kormányzati utasításra, fedezet nélkül történt. Ezek a pénzjegyek így csak névlegesen tekinthetők bankjegynek. Az Osztrák–Magyar Bank köteles volt meghatározott arányban nemesfémfedezetet biztosítani a kibocsátott bankjegyekre, melyeket a bank bécsi és budapesti főintézeteiben át is lehetett váltani nemesfémpénzre. Bár ez az átváltási kötelezettség a világháború kezdetéig megmaradt, a papírpénzforgalom volt jellemző. A világháború alatt az értékpénzek forgalmát megszüntették, az ezüstpénzek helyett is papírpénzeket hozott forgalomba a jegybank, ezek kevésbé igényes kivitelűek. A háború után a monarchia romjain létrejövő országok felülbélyegezték, később saját pénzre cserélték a bankjegyeket. Valamennyi bankjegy két- (német- és magyar-) nyelvű, illetve a névérték a birodalom többi nemzetének nyelvén is szerepelt. A bankjegyeken szereplő arcképek jórészt (ma már) ismeretlen modellekről készültek. A bankjegyeket biztonsági papírra nyomtatták, színes alnyomattal, illetve . A bankjegyeket a bank bécsi pénzjegynyomdájában készítették, tervezői – az 1902-es százkoronás kivételével – osztrák művészek. A bankjegyek közül ritkaságnak számítanak az 1900-as kibocsátású tíz- és húszkoronások, valamint az 1902-es és 1910-es kibocsátású százkoronások, kisebb mértékben az 1902-es ötvenes és az 1907-es húszas. (hu)
  • Az osztrák–magyar korona pénzjegyeit csak jóval az érmék bevezetése után, 1900-tól kezdték el kibocsátani. Az az első világháború végéig a birodalom területén kizárólagos joga (szabadalma) volt a pénzjegykibocsátásra, így az ebben az időszakban kibocsátott összes pénzjegy az Osztrák–Magyar Bank bankjegye. A háború utáni időszak a monetáris politika szempontjából is zűrzavaros volt, így – bár a bankjegyeken szerepelt az Osztrák–Magyar Bank megjelölés – a kibocsátás gyakran kormányzati utasításra, fedezet nélkül történt. Ezek a pénzjegyek így csak névlegesen tekinthetők bankjegynek. Az Osztrák–Magyar Bank köteles volt meghatározott arányban nemesfémfedezetet biztosítani a kibocsátott bankjegyekre, melyeket a bank bécsi és budapesti főintézeteiben át is lehetett váltani nemesfémpénzre. Bár ez az átváltási kötelezettség a világháború kezdetéig megmaradt, a papírpénzforgalom volt jellemző. A világháború alatt az értékpénzek forgalmát megszüntették, az ezüstpénzek helyett is papírpénzeket hozott forgalomba a jegybank, ezek kevésbé igényes kivitelűek. A háború után a monarchia romjain létrejövő országok felülbélyegezték, később saját pénzre cserélték a bankjegyeket. Valamennyi bankjegy két- (német- és magyar-) nyelvű, illetve a névérték a birodalom többi nemzetének nyelvén is szerepelt. A bankjegyeken szereplő arcképek jórészt (ma már) ismeretlen modellekről készültek. A bankjegyeket biztonsági papírra nyomtatták, színes alnyomattal, illetve . A bankjegyeket a bank bécsi pénzjegynyomdájában készítették, tervezői – az 1902-es százkoronás kivételével – osztrák művészek. A bankjegyek közül ritkaságnak számítanak az 1900-as kibocsátású tíz- és húszkoronások, valamint az 1902-es és 1910-es kibocsátású százkoronások, kisebb mértékben az 1902-es ötvenes és az 1907-es húszas. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 192882 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 8575 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22516367 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Adamovszky István (hu)
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám (hu)
  • Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza (hu)
  • Adamovszky István (hu)
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám (hu)
  • Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza (hu)
prop-hu:isbn
  • 963 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Danubius Kódex Kiadói Kft (hu)
  • Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (hu)
  • adamo, Budapest (hu)
  • Danubius Kódex Kiadói Kft (hu)
  • Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (hu)
  • adamo, Budapest (hu)
prop-hu:title
  • A koronarendszer 1892-1925 (hu)
  • Magyar papírpénzek 1848-1992 (hu)
  • A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925 (hu)
  • A koronarendszer 1892-1925 (hu)
  • Magyar papírpénzek 1848-1992 (hu)
  • A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925 (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1992 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Az osztrák–magyar korona pénzjegyei (hu)
  • Az osztrák–magyar korona pénzjegyei (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of