| dbo:abstract
|
- Az ártatlanság és a tapasztalás dalai (Songs of Innocence and of Experience: Shewing the Two Contrary States of the Human Soulare) az angol költő és festő, William Blake két verseskötetének címe. Habár Az ártatlanság dalai először önállóan jelentek meg 1789-ben, úgy tartják, hogy A tapasztalás dalai mindig elválaszthatatlan része volt a teljes műnek, melyet 1794-től adtak ki egyben. Az ártatlanság dalai a természetes ártatlanságát és örömét írják le, éltetik az önzetlen szeretetet és az Istennel való szorosabb kapcsolatot. Ebben a könyvben található a híres Blake költemény, „A bárány” (The Lamb). Ezek a költemények általában pozitív kicsengésűek, pásztorénekhez hasonlatosak és gyermekekről illetve az ő szemszögükből mesélnek. Ezzel tökéletesen ellentétesen, A tapasztalás dalai inkább a felnőttkor anyagi világa és annak erkölcsi bűneiből fakadó romlottság, egyszóval a gyermeki ártatlanság elvesztéséről szólnak, mint például a „A tigris” (The Tyger). Itt már komor hangulatú versek szerepelnek, melyek sokkal komolyabb témákat boncolgatnak. A két könyv versei közül a többség párosítható, oly módon, hogy egy bizonyos helyzetet kétféleképpen fest meg, egyet az „ártatlanság”, másikat pedig a "tapasztalás" szűrőjén keresztül. A francia forradalom szörnyűségekkel teli végződése komoly hatással volt Blake emberi jóságba vette hitére, amely sok mindent megmagyaráz költeményeinek hangulatáról. Blake hitt abban, hogy az ártatlanság és a tapasztalás „az emberi lélek két ellentétes állapotát” („the two contrary states of the human soul”) jelenti, valamint, hogy az igazi ártatlanság lehetetlen tapasztalás nélkül. (hu)
- Az ártatlanság és a tapasztalás dalai (Songs of Innocence and of Experience: Shewing the Two Contrary States of the Human Soulare) az angol költő és festő, William Blake két verseskötetének címe. Habár Az ártatlanság dalai először önállóan jelentek meg 1789-ben, úgy tartják, hogy A tapasztalás dalai mindig elválaszthatatlan része volt a teljes műnek, melyet 1794-től adtak ki egyben. Az ártatlanság dalai a természetes ártatlanságát és örömét írják le, éltetik az önzetlen szeretetet és az Istennel való szorosabb kapcsolatot. Ebben a könyvben található a híres Blake költemény, „A bárány” (The Lamb). Ezek a költemények általában pozitív kicsengésűek, pásztorénekhez hasonlatosak és gyermekekről illetve az ő szemszögükből mesélnek. Ezzel tökéletesen ellentétesen, A tapasztalás dalai inkább a felnőttkor anyagi világa és annak erkölcsi bűneiből fakadó romlottság, egyszóval a gyermeki ártatlanság elvesztéséről szólnak, mint például a „A tigris” (The Tyger). Itt már komor hangulatú versek szerepelnek, melyek sokkal komolyabb témákat boncolgatnak. A két könyv versei közül a többség párosítható, oly módon, hogy egy bizonyos helyzetet kétféleképpen fest meg, egyet az „ártatlanság”, másikat pedig a "tapasztalás" szűrőjén keresztül. A francia forradalom szörnyűségekkel teli végződése komoly hatással volt Blake emberi jóságba vette hitére, amely sok mindent megmagyaráz költeményeinek hangulatáról. Blake hitt abban, hogy az ártatlanság és a tapasztalás „az emberi lélek két ellentétes állapotát” („the two contrary states of the human soul”) jelenti, valamint, hogy az igazi ártatlanság lehetetlen tapasztalás nélkül. (hu)
|
