| dbo:abstract
|
- Az ókori perzsák földrajzi felfedezéseinek kezdete II. Kürosz királyhoz köthetőek, aki az i. e. 6. század közepén meghódította az Örmény-fennsíkon, Kis-Ázsiában és Mezopotámiában élő népeket, majd hozzálátott, hogy leigázza az Iráni-fennsík északi részén élő nomád állattenyésztő törzseket. Valószínűsíthető, hogy ekkor már, ha hallomásból is, de ismerték a Kaszpi-tengert, amit ők Hyrkánai-tengernek hívtak, de a hadjáratok során bővebb ismereteket szereztek róla. Hérodotosz perzsa forrásokból kapott hírt a Kaszpi-tengerről, mint óriási tóról: „Különálló tenger, amely nem egyesül egyetlen más tengerrel sem. Ennek a tengernek a nyugati partjai mentén húzódik a Kaukázus, amely kiterjedésére nézve a legnagyobb és legmagasabb hegység. Keletre a hegytől végtelen messzeségben síkság terül el.” Hérodotosz leírását azonban egészen a 2. századig figyelmen kívül hagyták, és a térképeken úgy jelölték, hogy a Kaszpi-tó vagy az Azovi-tengerrel, vagy a Fekete-tengerrel vagy az Északi Jeges-tengerrel áll összeköttetésben. A tótól keletre fekvő síkságokat szintén a perzsák fedezték fel hadjárataik során, amikor átvonultak a párthusok országán is, majd innen indulva átkeltek a Kopet-dag hegységen, ami mögött a Kara-kum sivatag található. Felfedezéseik során nem lépték át a 40. szélességi fokot, de keleti irányban nagy távolságot tettek meg. Elérték a Hindukus-hegység északi oldalát és meghódították az Oxus (Amu-Darja) melletti területeket. Az is valószínű, hogy elfoglalták Horezm oázisait. Az egyik hadjáraton elérték a völgyét is, és valószínűleg a folyót is. Kürosz halála azonban megakadályozta, hogy elérjék a Iaxartes (Szir-Darja) folyót is. Kürosz után fia, II. Kambüszész meghódította Egyiptomot, és I. Dareiosz alatt, i. e. 521 és 486 között elérték az Indus jobb partját, és behatoltak a Fergánai-medencébe. Északnyugaton megpróbálták meghódítani a Fekete-tenger melletti sztyeppéket, de vereséget szenvedtek. Nyugaton sikeresebbek voltak, elfoglalták a fekete-tengeri szorosokat és , Egyiptomtól nyugatra pedig a . I. Dareiosz két tengeri kutató-expedíciót is megszervezett. Az egyik Európa délkeleti partjai mentén hajózott a fekete-tengeri szorosoktól a Tarantói-öbölig, a másik egy Szkülax nevű ember vezetésével az Induson ereszkedett le és kijutott az Arab-tengerre, megkerülte Arábiát és útját, mely 30 hónapig tartott a Szuezi-öbölnél fejezte be a Vörös-tengeren. (hu)
- Az ókori perzsák földrajzi felfedezéseinek kezdete II. Kürosz királyhoz köthetőek, aki az i. e. 6. század közepén meghódította az Örmény-fennsíkon, Kis-Ázsiában és Mezopotámiában élő népeket, majd hozzálátott, hogy leigázza az Iráni-fennsík északi részén élő nomád állattenyésztő törzseket. Valószínűsíthető, hogy ekkor már, ha hallomásból is, de ismerték a Kaszpi-tengert, amit ők Hyrkánai-tengernek hívtak, de a hadjáratok során bővebb ismereteket szereztek róla. Hérodotosz perzsa forrásokból kapott hírt a Kaszpi-tengerről, mint óriási tóról: „Különálló tenger, amely nem egyesül egyetlen más tengerrel sem. Ennek a tengernek a nyugati partjai mentén húzódik a Kaukázus, amely kiterjedésére nézve a legnagyobb és legmagasabb hegység. Keletre a hegytől végtelen messzeségben síkság terül el.” Hérodotosz leírását azonban egészen a 2. századig figyelmen kívül hagyták, és a térképeken úgy jelölték, hogy a Kaszpi-tó vagy az Azovi-tengerrel, vagy a Fekete-tengerrel vagy az Északi Jeges-tengerrel áll összeköttetésben. A tótól keletre fekvő síkságokat szintén a perzsák fedezték fel hadjárataik során, amikor átvonultak a párthusok országán is, majd innen indulva átkeltek a Kopet-dag hegységen, ami mögött a Kara-kum sivatag található. Felfedezéseik során nem lépték át a 40. szélességi fokot, de keleti irányban nagy távolságot tettek meg. Elérték a Hindukus-hegység északi oldalát és meghódították az Oxus (Amu-Darja) melletti területeket. Az is valószínű, hogy elfoglalták Horezm oázisait. Az egyik hadjáraton elérték a völgyét is, és valószínűleg a folyót is. Kürosz halála azonban megakadályozta, hogy elérjék a Iaxartes (Szir-Darja) folyót is. Kürosz után fia, II. Kambüszész meghódította Egyiptomot, és I. Dareiosz alatt, i. e. 521 és 486 között elérték az Indus jobb partját, és behatoltak a Fergánai-medencébe. Északnyugaton megpróbálták meghódítani a Fekete-tenger melletti sztyeppéket, de vereséget szenvedtek. Nyugaton sikeresebbek voltak, elfoglalták a fekete-tengeri szorosokat és , Egyiptomtól nyugatra pedig a . I. Dareiosz két tengeri kutató-expedíciót is megszervezett. Az egyik Európa délkeleti partjai mentén hajózott a fekete-tengeri szorosoktól a Tarantói-öbölig, a másik egy Szkülax nevű ember vezetésével az Induson ereszkedett le és kijutott az Arab-tengerre, megkerülte Arábiát és útját, mely 30 hónapig tartott a Szuezi-öbölnél fejezte be a Vörös-tengeren. (hu)
|
