| dbo:abstract
|
- Az ólomnak (Pb) négy stabil izotópja van: 204Pb, 206Pb, 207Pb, 208Pb. Az ólom-204 teljesen primordiális nuklid, radioaktív bomlások révén nem keletkezik. A másik három izotóp, az ólom-206, ólom-207 és ólom-208 a három – rendre az uránsor (vagy rádiumsor), az aktíniumsor és a tóriumsor – végterméke. Ezek a bomlási sorok rendre a primordiális U-238, U-235, és Th-232 bomlási sorai, ám ezek az ólomizotópok részben primordiális eredetűek, azaz nemcsak radioaktív bomlás termékeként, hanem szupernóvákban is keletkeznek. Az ólom-204 és a többi izotóp primordiális mennyiségének rögzített aránya felhasználható viszonyítási alapként, hogy megbecsüljék a kőzetekben az urán és tórium bomlása során keletkező ólom mennyiségét (ólom–ólom és urán–ólom kormeghatározás). A leghosszabb élettartamú radioizotópja az 205Pb (felezési ideje ~15,3 millió év) és az 202Pb (~53 000 év). A természetben előforduló radioaktív izotópok közül a legrövidebb felezési idővel az 210Pb rendelkezik (22,20 év). Standard atomtömege (a stabil izotópok atomtömegének előfordulási gyakorisággal súlyozott átlaga) 207,2(1) u. Az összes kémiai elem közül az ólom rendelkezik a legnehezebb stabil izotóppal: ez az 208Pb (a nála nehezebb, korábban stabilnak tartott 209Bi-ről kiderült, radioaktív, felezési ideje 1,9·1019 év). Összesen 38 ólomizotópot ismerünk, köztük néhány rendkívül instabil, csak mesterséges előállítható részecskét. Teljesen ionizált állapotában az 205Pb izotóp is stabillá válik. (hu)
- Az ólomnak (Pb) négy stabil izotópja van: 204Pb, 206Pb, 207Pb, 208Pb. Az ólom-204 teljesen primordiális nuklid, radioaktív bomlások révén nem keletkezik. A másik három izotóp, az ólom-206, ólom-207 és ólom-208 a három – rendre az uránsor (vagy rádiumsor), az aktíniumsor és a tóriumsor – végterméke. Ezek a bomlási sorok rendre a primordiális U-238, U-235, és Th-232 bomlási sorai, ám ezek az ólomizotópok részben primordiális eredetűek, azaz nemcsak radioaktív bomlás termékeként, hanem szupernóvákban is keletkeznek. Az ólom-204 és a többi izotóp primordiális mennyiségének rögzített aránya felhasználható viszonyítási alapként, hogy megbecsüljék a kőzetekben az urán és tórium bomlása során keletkező ólom mennyiségét (ólom–ólom és urán–ólom kormeghatározás). A leghosszabb élettartamú radioizotópja az 205Pb (felezési ideje ~15,3 millió év) és az 202Pb (~53 000 év). A természetben előforduló radioaktív izotópok közül a legrövidebb felezési idővel az 210Pb rendelkezik (22,20 év). Standard atomtömege (a stabil izotópok atomtömegének előfordulási gyakorisággal súlyozott átlaga) 207,2(1) u. Az összes kémiai elem közül az ólom rendelkezik a legnehezebb stabil izotóppal: ez az 208Pb (a nála nehezebb, korábban stabilnak tartott 209Bi-ről kiderült, radioaktív, felezési ideje 1,9·1019 év). Összesen 38 ólomizotópot ismerünk, köztük néhány rendkívül instabil, csak mesterséges előállítható részecskét. Teljesen ionizált állapotában az 205Pb izotóp is stabillá válik. (hu)
|
