| dbo:abstract
|
- Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja (Naufrage des isles flottantes, ou Basiliade du célèbre Pilpai) Étienne-Gabriel Morelly francia filozófus 1753-ban megjelent utópisztikus államregénye. A regényre utalást tesz Jókai Mór A jövő század regénye (1872-1874) című művének előszavában. Külföldön gyakran rövidített és hibás címmel hivatkoznak rá (Jókai a La Basiliade de Bilpai címmel emlegeti, Csebrenyák József Az úszó sziget, vagy a baziliada címmel, Dr. Szirányi László, Plehanov Szocializmus és anarchizmus című művének fordítója Az úszó szigetek, vagy a híres Pilpai Basiliáde-jának fordítja, más magyar szerzők egyszerűen csak Basiliadeként említik, de például német nyelvű forrásokban gyakran a Naufrages des îles flottantes, ou la Basiliade de √ Bilpai illetve Naufrage des îles flottantes, ou la Basiliade du célèbre Bilpai szerepel). A könyv az Inka Birodalom fejlődésének és működésének jellemzőire épül, amelyeket Louis Bodin később (tévesen) „szocialista birodalomnak” nevezett. Erre utal a cím első része is. Úszó nádszigetek máig léteznek a Titicaca tavon. A Bidpai (vagy több európai nyelvbenː Pilpai, magyar irodalomban többnyire Bilpai) az eredetileg Pancsatantra című ősi indiai filozofikus mesegyűjtemény elterjedt európai megnevezése, amely 1783-ban jelent meg először magyarul. Eredetileg feltehetően Vidjapati (Vidyapati, 1352–1448) indiai író, költő nevének torzult formája. A név jelentése A tudás mestere (vidja ~ tudás, pati ~ mester szavak összetétele). Morelly regényében azonban Pilpai egy önmegtartóztató pitagoreus papi (Morelly szóhasználatában bráhmin) rend. A Baziliád (Basiliade) Nagy Szent Vazul (görögː Βασίλειος, Baszileosz, Basilios) által Caesareában létrehozott intézmény, egész városrésszé terebélyesedő szegényeket segítő központ kórházzal, dologházzal, menhellyel és ingyenkonyhával, amely mintájául szolgált a többi püspökségében létrehozott intézményeknek is. (hu)
- Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja (Naufrage des isles flottantes, ou Basiliade du célèbre Pilpai) Étienne-Gabriel Morelly francia filozófus 1753-ban megjelent utópisztikus államregénye. A regényre utalást tesz Jókai Mór A jövő század regénye (1872-1874) című művének előszavában. Külföldön gyakran rövidített és hibás címmel hivatkoznak rá (Jókai a La Basiliade de Bilpai címmel emlegeti, Csebrenyák József Az úszó sziget, vagy a baziliada címmel, Dr. Szirányi László, Plehanov Szocializmus és anarchizmus című művének fordítója Az úszó szigetek, vagy a híres Pilpai Basiliáde-jának fordítja, más magyar szerzők egyszerűen csak Basiliadeként említik, de például német nyelvű forrásokban gyakran a Naufrages des îles flottantes, ou la Basiliade de √ Bilpai illetve Naufrage des îles flottantes, ou la Basiliade du célèbre Bilpai szerepel). A könyv az Inka Birodalom fejlődésének és működésének jellemzőire épül, amelyeket Louis Bodin később (tévesen) „szocialista birodalomnak” nevezett. Erre utal a cím első része is. Úszó nádszigetek máig léteznek a Titicaca tavon. A Bidpai (vagy több európai nyelvbenː Pilpai, magyar irodalomban többnyire Bilpai) az eredetileg Pancsatantra című ősi indiai filozofikus mesegyűjtemény elterjedt európai megnevezése, amely 1783-ban jelent meg először magyarul. Eredetileg feltehetően Vidjapati (Vidyapati, 1352–1448) indiai író, költő nevének torzult formája. A név jelentése A tudás mestere (vidja ~ tudás, pati ~ mester szavak összetétele). Morelly regényében azonban Pilpai egy önmegtartóztató pitagoreus papi (Morelly szóhasználatában bráhmin) rend. A Baziliád (Basiliade) Nagy Szent Vazul (görögː Βασίλειος, Baszileosz, Basilios) által Caesareában létrehozott intézmény, egész városrésszé terebélyesedő szegényeket segítő központ kórházzal, dologházzal, menhellyel és ingyenkonyhával, amely mintájául szolgált a többi püspökségében létrehozott intézményeknek is. (hu)
|
