| dbo:abstract
|
- Azázél (héberül eredetileg: עזאזל vagyis Aze'ezel, arabul: عزازيل , vagyis Azāzīl) pusztai, sivatagi démon, a bukott angyalok egyike, a középkori hagyományok szerint egyike a Pokol hét hercegének (ha a Sátánnal való azonosítást elfogadjuk). Szintén a középkori elképzelések szerint a viszály démona. Ógörögül αζαζήλ lenne, azonban a Septuagintában bűnbaknak, (τράγος ἀπερχόμενος – tragosz aperhomenosz, illetve τράγος ἀπολελυμένος – tragosz apoleleménosz, τράγος ἀποπομπαιος? – tragosz apopompaiosz) fordították. A Vulgatában ennek nyomán: caper emissarius. A protestáns bibliafordításokban, illetve az újabb katolikus kiadásokban saját nevén szerepel. A név jelentése – illetve tekintve hogy eredetileg kánaáni név – feltehetően inkább spekulatív értelmezése héberül: „aki elutasít”, illetve az „Az” szótag kettőzését nyomatékosításnak véve „teljesen elutasít". Mindezt Istenre értve a név jelentése: „Isten legerősebb ellensége”. Ez a megfogalmazás voltaképpen a Sátánnal azonosítja, amely elképzelés egyébként konkrét formában is megjelenik. Névváltozatok: régebbi magyar: Azazel, Azazél, Azázel. Más nyelvekből: Azaël, Asael. Egyes ókori forrásokban héberül eredetileg: עזזאל vagyis Azzal. Ez lehetett a név eredeti, ősi formája. Értelmezési, megértési zavart okozhat azonosítása különböző megfontolásokból más démonokkal, sőt a Sátánnal. Illetve első hallásra meghökkentő azonosítása magával a bűnbakkal, egy kecskebakkal. Illetve hogy a kecskebakot Azázélnek áldozták, hajtották ki a pusztába vagy magát ezt a kecskebakot nevezték Azázélnek. Továbbá hogy az engesztelés napi szertartás keretében ezt a kecskebakot, bűnbakot kikergették a pusztába vagy pedig egy szakadékba dobták. Ugyanis ezekben a kérdésekben a kapcsolódó pogánykori, az apokrif, de a kanonizált történetek sem teljesen következetesek, és a gyakorlatban széles teret engednek a laikus (gyakran nyilvánvalóan téves) értelmezéseknek is. (hu)
- Azázél (héberül eredetileg: עזאזל vagyis Aze'ezel, arabul: عزازيل , vagyis Azāzīl) pusztai, sivatagi démon, a bukott angyalok egyike, a középkori hagyományok szerint egyike a Pokol hét hercegének (ha a Sátánnal való azonosítást elfogadjuk). Szintén a középkori elképzelések szerint a viszály démona. Ógörögül αζαζήλ lenne, azonban a Septuagintában bűnbaknak, (τράγος ἀπερχόμενος – tragosz aperhomenosz, illetve τράγος ἀπολελυμένος – tragosz apoleleménosz, τράγος ἀποπομπαιος? – tragosz apopompaiosz) fordították. A Vulgatában ennek nyomán: caper emissarius. A protestáns bibliafordításokban, illetve az újabb katolikus kiadásokban saját nevén szerepel. A név jelentése – illetve tekintve hogy eredetileg kánaáni név – feltehetően inkább spekulatív értelmezése héberül: „aki elutasít”, illetve az „Az” szótag kettőzését nyomatékosításnak véve „teljesen elutasít". Mindezt Istenre értve a név jelentése: „Isten legerősebb ellensége”. Ez a megfogalmazás voltaképpen a Sátánnal azonosítja, amely elképzelés egyébként konkrét formában is megjelenik. Névváltozatok: régebbi magyar: Azazel, Azazél, Azázel. Más nyelvekből: Azaël, Asael. Egyes ókori forrásokban héberül eredetileg: עזזאל vagyis Azzal. Ez lehetett a név eredeti, ősi formája. Értelmezési, megértési zavart okozhat azonosítása különböző megfontolásokból más démonokkal, sőt a Sátánnal. Illetve első hallásra meghökkentő azonosítása magával a bűnbakkal, egy kecskebakkal. Illetve hogy a kecskebakot Azázélnek áldozták, hajtották ki a pusztába vagy magát ezt a kecskebakot nevezték Azázélnek. Továbbá hogy az engesztelés napi szertartás keretében ezt a kecskebakot, bűnbakot kikergették a pusztába vagy pedig egy szakadékba dobták. Ugyanis ezekben a kérdésekben a kapcsolódó pogánykori, az apokrif, de a kanonizált történetek sem teljesen következetesek, és a gyakorlatban széles teret engednek a laikus (gyakran nyilvánvalóan téves) értelmezéseknek is. (hu)
|
