| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) általános célú programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és a Dartmouth College-ben, oktatási céllal. A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg. A nyelv interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére. Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni. Nagy lökést jelentett a nyelv elterjedésében a DOS operációs rendszer elterjedése, melynek újabb verzióiba beépítették a nevű BASIC változatot. A Qbasic szoros rokonságban állt a Microsoft fejlesztőeszközével, de nem tudott futtatható fájlt készíteni. Az 1990-es évek elejére sokan leírták a Basicet, mivel a Basic alapú mikroszámítógépek kora lejárt, PC-n a C/C++ és a Pascal nyelvek vívtak ki vezető szerepet. A Microsoft 1991-ben kiadta a Visual Basicet, ami a legnagyobb megújítása lett a nyelvnek: a strukturált Basic nyelvjárása vált, megjelentek benne objektumorientált vonások, így hatékony és egyszerűen használható Windows fejlesztőeszközzé vált. Tovább segítette a nyelv terjedését két variánsa: Visual Basic for Applications (VBA) a Microsoft Office programcsomag makrónyelvévé, a a Windows operációs rendszer scriptnyelvévé vált. A Visual Basic 2002-ben jelentős átalakításon esett át: megjelent a , ami teljesen objektumorientálttá tette a nyelvet, a .NET keretrendszerhez igazodva. A Visual Basic .NET-ben gyakorlatilag csak a kulcsszavak emlékeztetnek a klasszikus Basicre, a változások olyan mélyrehatóak voltak, hogy még a klasszikus Visual Basickel sem kompatibilis visszafele. Emiatt több kritika érte és éri, sokak szerint csak nevében Basic, a legközelebbi rokonságban a C# nyelvvel van. Noha a Microsoft-féle irányvonal a legelterjedtebb a nyelv fejlesztésében, a Basicnek rengeteg nyelvjárása és értelmezőprogramja van. Könnyű tanulhatósága miatt sokan kezdik a programozást vele. Több speciális célú Basic-változat létezik, például mikrovezérlők programozására vagy játékfejlesztésre. (hu)
- A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) általános célú programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és a Dartmouth College-ben, oktatási céllal. A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg. A nyelv interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére. Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni. Nagy lökést jelentett a nyelv elterjedésében a DOS operációs rendszer elterjedése, melynek újabb verzióiba beépítették a nevű BASIC változatot. A Qbasic szoros rokonságban állt a Microsoft fejlesztőeszközével, de nem tudott futtatható fájlt készíteni. Az 1990-es évek elejére sokan leírták a Basicet, mivel a Basic alapú mikroszámítógépek kora lejárt, PC-n a C/C++ és a Pascal nyelvek vívtak ki vezető szerepet. A Microsoft 1991-ben kiadta a Visual Basicet, ami a legnagyobb megújítása lett a nyelvnek: a strukturált Basic nyelvjárása vált, megjelentek benne objektumorientált vonások, így hatékony és egyszerűen használható Windows fejlesztőeszközzé vált. Tovább segítette a nyelv terjedését két variánsa: Visual Basic for Applications (VBA) a Microsoft Office programcsomag makrónyelvévé, a a Windows operációs rendszer scriptnyelvévé vált. A Visual Basic 2002-ben jelentős átalakításon esett át: megjelent a , ami teljesen objektumorientálttá tette a nyelvet, a .NET keretrendszerhez igazodva. A Visual Basic .NET-ben gyakorlatilag csak a kulcsszavak emlékeztetnek a klasszikus Basicre, a változások olyan mélyrehatóak voltak, hogy még a klasszikus Visual Basickel sem kompatibilis visszafele. Emiatt több kritika érte és éri, sokak szerint csak nevében Basic, a legközelebbi rokonságban a C# nyelvvel van. Noha a Microsoft-féle irányvonal a legelterjedtebb a nyelv fejlesztésében, a Basicnek rengeteg nyelvjárása és értelmezőprogramja van. Könnyű tanulhatósága miatt sokan kezdik a programozást vele. Több speciális célú Basic-változat létezik, például mikrovezérlők programozására vagy játékfejlesztésre. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 15958 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:befolyásoltNyelvek
| |
| prop-hu:dialektus
|
- Apple BASIC, Atari BASIC, Sinclair BASIC, Commodore BASIC, Microsoft BASIC, Liberty BASIC, BBC BASIC, TI-BASIC, Visual Basic (hu)
- Apple BASIC, Atari BASIC, Sinclair BASIC, Commodore BASIC, Microsoft BASIC, Liberty BASIC, BBC BASIC, TI-BASIC, Visual Basic (hu)
|
| prop-hu:kiindulásiNyelv
| |
| prop-hu:logó
|
- Applesoft BASIC.png (hu)
- Applesoft BASIC.png (hu)
|
| prop-hu:logóméret
| |
| prop-hu:megjelent
| |
| prop-hu:név
| |
| prop-hu:paradigma
|
- strukturálatlan, később procedurális, később objektumorientált (hu)
- strukturálatlan, később procedurális, később objektumorientált (hu)
|
| prop-hu:tervező
| |
| prop-hu:típus
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
| |
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:befolyásoltNyelvek
of | |
| is prop-hu:kiindulásiNyelv
of | |
| is prop-hu:operációsRendszer
of | |
| is prop-hu:programozásiNyelv
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
