| dbo:abstract
|
- Baden-péceli kultúrának vagy baden-kultúrának nevezik a késő rézkor uralkodó kárpát-medencei kultúráját az ausztriai Baden lelőhelyről, az ausztriai lelőhely mellett a magyarországi Pécel lelőhely fontosságát is hangsúlyozva. A Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig 1. kötetében viszont megkérdőjeleződik a badeni és a péceli kultúra közötti egység és a Magyarország területén élt késő rézkori kultúrát következetesen péceli kultúrának nevezi a szerző. A továbbiak e kötet „Késő rézkor” fejezetének részbeni átvétele. A péceli kultúra emberei a Duna, illetve a Tisza mentén halászattal, a síkságokon és az áradmányos területeken földműveléssel és járulékos állattartással foglalkoztak. A hegy és dombvidékeken, nem ritkán pedig a hegyek csúcsain az állattartók erődített falvakban éltek. Az állattartásban meghatározó volt a szarvasmarhatartás. Budakalászon a kultúrához tartozó temetőben 439 sírt találtak, a temető alapján feltételezhetjük, hogy a környéken letelepült parasztok éltek, az Alföldön kisebb temetőt találtak (Alsónémedi, 40 sír), ahová valószínűleg csak egy kisebb vándorló csoport temetkezett.A fejlődésben legmesszebbre egy délebbi (a mai Magyarország területén kívül eső) csoport jutott. A Kárpát-medence történetében először tűnik fel a közösség telepétől mesterségesen elhatárolt, erődített főnöki vár.A társadalmi tagozódás jeleit mutatják a síksági pásztorcsoportok sírjai is. A pásztorcsoportok vezetői mellé 2-2 tehenet és szakrális jelentőségű úgynevezett kétosztású tálat temettek. E temetkezési szokás északi eredetre utal.Korántsem figyelhető meg hasonló rétegződés a földműves-állattartó falvakban. A kultúrát sajátos bőrutánzó edényformák, balták, pattintott kőnyílhegyek, csont- és rézárak jellemzik.Megjelennek a méltóságjelvények is. A Vörsön eltemetett főnök vagy varázsló-pap ókori keleti típusú vagy eredetű rézdiadémot viselt. Az ausztriai késő badeni előkelők is ókori keleti méltóságjelvényeket, réz nyakpereceket viseltek.Az európai művelődéstörténet felbecsülhetetlen jelentőségű lelete a budakalászi négykerekű szekérmodell (2007-ben Balatonöszödön már a 11. badeni-péceli szekérmodellt tárták fel). Ezek a négykerekű szekerek használatának első bizonyítékai a kontinens belsejében. (hu)
- Baden-péceli kultúrának vagy baden-kultúrának nevezik a késő rézkor uralkodó kárpát-medencei kultúráját az ausztriai Baden lelőhelyről, az ausztriai lelőhely mellett a magyarországi Pécel lelőhely fontosságát is hangsúlyozva. A Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig 1. kötetében viszont megkérdőjeleződik a badeni és a péceli kultúra közötti egység és a Magyarország területén élt késő rézkori kultúrát következetesen péceli kultúrának nevezi a szerző. A továbbiak e kötet „Késő rézkor” fejezetének részbeni átvétele. A péceli kultúra emberei a Duna, illetve a Tisza mentén halászattal, a síkságokon és az áradmányos területeken földműveléssel és járulékos állattartással foglalkoztak. A hegy és dombvidékeken, nem ritkán pedig a hegyek csúcsain az állattartók erődített falvakban éltek. Az állattartásban meghatározó volt a szarvasmarhatartás. Budakalászon a kultúrához tartozó temetőben 439 sírt találtak, a temető alapján feltételezhetjük, hogy a környéken letelepült parasztok éltek, az Alföldön kisebb temetőt találtak (Alsónémedi, 40 sír), ahová valószínűleg csak egy kisebb vándorló csoport temetkezett.A fejlődésben legmesszebbre egy délebbi (a mai Magyarország területén kívül eső) csoport jutott. A Kárpát-medence történetében először tűnik fel a közösség telepétől mesterségesen elhatárolt, erődített főnöki vár.A társadalmi tagozódás jeleit mutatják a síksági pásztorcsoportok sírjai is. A pásztorcsoportok vezetői mellé 2-2 tehenet és szakrális jelentőségű úgynevezett kétosztású tálat temettek. E temetkezési szokás északi eredetre utal.Korántsem figyelhető meg hasonló rétegződés a földműves-állattartó falvakban. A kultúrát sajátos bőrutánzó edényformák, balták, pattintott kőnyílhegyek, csont- és rézárak jellemzik.Megjelennek a méltóságjelvények is. A Vörsön eltemetett főnök vagy varázsló-pap ókori keleti típusú vagy eredetű rézdiadémot viselt. Az ausztriai késő badeni előkelők is ókori keleti méltóságjelvényeket, réz nyakpereceket viseltek.Az európai művelődéstörténet felbecsülhetetlen jelentőségű lelete a budakalászi négykerekű szekérmodell (2007-ben Balatonöszödön már a 11. badeni-péceli szekérmodellt tárták fel). Ezek a négykerekű szekerek használatának első bizonyítékai a kontinens belsejében. (hu)
|
