| dbo:abstract
|
- A bagatell bűncselekmények olyan csekély jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran alkalmaz. E csoport bűncselekményeit a cselekmény súlya kapcsolja egybe, és nem a veszélyeztetett jogi tárgy. Az ilyen csekély súlyú cselekmények gyakran a és a büntetőjog határán helyezkednek el – egy részüket nem is bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek nevezik. Előfordul, hogy az egész szabálysértési jogot „bagatell” büntetőjognak titulálják. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy hogy a szabálysértési jog nem más, mint kis vagy bagatell büntetőjog. Ezzel lényegében a Csemegi-kódexszel létrehozott úgynevezett trichotóm büntetőjogi rendszer állt vissza azzal, hogy a szabálysértési törvény a trichotóm büntetőjogi rendszer harmadik, egyben legenyhébb szintjévé vált. A gyakorlatban nem könnyű feladat az azonos mértékű felelősségre vonás feltételeinek kimunkálása és alkalmazása – a szabálysértésnek minősülő cselekmény elkövetője rosszabbul járhat, mint ha cselekménye bagatell bűncselekménynek minősülne és a bíróság őt pl. csak figyelmeztetésben részesítené. (hu)
- A bagatell bűncselekmények olyan csekély jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran alkalmaz. E csoport bűncselekményeit a cselekmény súlya kapcsolja egybe, és nem a veszélyeztetett jogi tárgy. Az ilyen csekély súlyú cselekmények gyakran a és a büntetőjog határán helyezkednek el – egy részüket nem is bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek nevezik. Előfordul, hogy az egész szabálysértési jogot „bagatell” büntetőjognak titulálják. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy hogy a szabálysértési jog nem más, mint kis vagy bagatell büntetőjog. Ezzel lényegében a Csemegi-kódexszel létrehozott úgynevezett trichotóm büntetőjogi rendszer állt vissza azzal, hogy a szabálysértési törvény a trichotóm büntetőjogi rendszer harmadik, egyben legenyhébb szintjévé vált. A gyakorlatban nem könnyű feladat az azonos mértékű felelősségre vonás feltételeinek kimunkálása és alkalmazása – a szabálysértésnek minősülő cselekmény elkövetője rosszabbul járhat, mint ha cselekménye bagatell bűncselekménynek minősülne és a bíróság őt pl. csak figyelmeztetésben részesítené. (hu)
|
