| dbo:abstract
|
- Bahmaní szultanátus 1347 - 1527Bahmaní (angolosan: Bahmanid) szultanátus volt az első független muszlim állam a Dekkán fennsíkon. Fővárosa (majd később: Gulbarga, mai nevén ಕಲಬುರಗಿ, Kalaburagi) (1347–1425) majd Muhammad-ábád (Bídar, ma Karnátaka állam) (1425-1527). Názir ud-Dín Iszmáíl Sáh fellázadt Muhammad b. Tuglaq Delhi szultánja ellen, majd visszalépett Zafar Khán javára, aki felvette az Alá'-ud-Dín Hasszan Bahman Sáh címet és sikerre vitte a lázadást. Egy független Bahmanida birodalmat alapított a Delhi szultanátus déli részén. Dél-India feletti hegemóniáért a Vidzsajanagara birodalommal (1336–1646) vetekedett délen. A szultanátus hatalmának csúcsát Mahmúd Gawan (1466-1481) nagyvezér idejében érte el. 1518 után a szultanátus 5 államra hullott szét: Ahmadnagari Szultanátusra, Gólkóndára, Bídárra, Berárra és Bidzsápurra ('Győzelem városa' vö. Vidzsajanagara). Ezek együttesen, mint a Dekkán szultanátusok ismertek. A legjelentősebb személyisége a Bídar korszaknak, amikor itt volt a főváros, Mahmúd Gawan volt, aki több uralkodót szolgált mint miniszterelnök és generális 1461 és 1481 között. Visszafoglalta Goát a Vidzsajanagar birodalomtól. Ezután a birodalom tengerparttól tengerpartig terjedt. Figyelemre méltó adminisztratív reformokat is bevezetett és sok régiót közvetlenül irányított. Az államkincstár állapota is jelentősen javult. Ám ez az átgondolt szervezés véget ért, amikor udvari ármányok áldozata lett és a császár kivégeztette. Mikor a szultán felismerte tévedését, egy éven belül halálra itta magát és ez jelentette a szultanátus végének kezdetét. Gawan halála után különböző frakciók versengtek a hatalomért az uralkodói udvarban és ennek csak a dinasztia bukása vetett véget. Indiai muszlim udvaroncok és generálisok uszítottak az idegenek, arabok, törökök és perzsák ellen. Az utolsó szultánnak, Mahmúd Sáhnak (1482 – 1518) már semmilyen tekintélye nem volt és országának feldarabolása felett tehetetlenül bábáskodott. A négy legnagyobb tartomány kormányzói kikiáltották függetlenségüket: Bidzsápur (1489), Ahmadnagar és Bérár (1491), Bídar (1492) és Gólkónda (1512). Bár a Bahman szultánok Bídarban éltek 1527-ig, de csak bábok voltak Bídar igazi uralkodói, a Barid Sáhok kezében volt. Bidzsápur valósult a legterjeszkedőbbnek az utódállamok közül és annektálta Bídart. Ahmadnagar és Gólkónda megtartották függetlenségüket, de végül Bidzsápurral karöltve kényszerültek küzdeni Vidzsajanagarral szemben. Ahmadnagar elfoglalta Bérárt, mielőtt a Mogulok bekebelezték. A Dekkáni harcokba bonyolódott Bidzsápurtól a portugálok elragadták Goát 1510-ben, amely többször is eredménytelenül próbálkozott 1570-ig azt visszaszerezni. Vidzsajanagar harcba lépett Bidzsápurral, ám amikor a Dekkán szultanátusok egyesítették erejüket, döntő vereséget mértek rá 1565-ben, hogy azután a Mogulok sorra igázzák le őket. A Dekkán szultanátusok a Delhi szultanátus kivonulásának Dél-Indiából köszönhették létüket és végül is a Mogul szultanátus kebelezze be őket, amely valamivel korábban eltörölte a Delhi szultanátust. Kultúra A Bahmaní-dinasztia tagjai úgy hitték, hogy a legendás Bahmán perzsa király leszármazottai. Pártfogolták a perzsa nyelvet, kultúrát és irodalmat, sőt a dinasztia egyes tagjai perzsául alkottak. A szultanátus, természetesen, merített az indiai, regionális kultúrából is. A Bahmani Sahok listájaUralkodó címe Az uralkodó neve UralkodottFüggetlenség a Delhi szultanátustól.Alá'-ud-Dín Bahman Sáh Haszan Gangú حسن گنگو1347–1358Sah شاہ I. Muhammad Bahmaní Sáh محمد شاہ بہمنی1358–1375Alá'-ud-Dín Mudzsáhid Sáh Mudzsáhid Bahmaní Sáh مجاہد شاہ بہمنی1375–1378Sáh شاہ Dávúd Bahmaní Sáh داود شاہ بہمنی1378Sah شاہ I. Mahmúd Bahmaní Sáh محمود شاہ بہمنی1378–1397Sáh شاہ Gijász ud-dín Bahmaní Sáh عیاث الدین شاہ بہمنی1397Sáh شاہ Samsz ud-dín Bahmaní Sáh شمس الدین شاہ بہمنیBábkirály Lacsin Türk khán alatt1397Tádzs ud-Dín Fíróz Sáh Fíróz Khán فیروز خان1397–1422Sáh شاہ Ahmad Válí Bahmaní Sáh احمد شاہ ولی بہمنی1422–1436Alá' ud-Dín Ahmad Sáhعلاء الدین احمد شاہ Alá' ud-Dín Ahmad Bahmaní Sáh علاء الدین احمد شاہ بہمنی 1436–1458Alá' ud-Dín Humájún Sáh- Humájún Zálim Bahmaní Sáh ھمایوں شاہ ظالم بہمنی1458–1461Shah شاہ Nizám Bahmaní Sáhنظام شاہ بہمنی1461–1463Muhammad Laskar Sáh II. Muhammad Bahmaní Sáh محمد شاہ بہمنی دوئم1463–1482Vírá Sáh ویرا شاہ II. Mahmúd Bahmaní Sáh محمود شاہ بہمنی دوئم1482–1518Sáh شاہ II. Ahmad Bahmaní Sáh احمد شاہ بہمنی دوئمBábkirály I. Barid emír alatt 1518–1521Alá' ud-Dín Sáhعلاء الدین شاہ II. Alá' ud-Dín Bahmaní Sáh علاء الدین شاہ بہمنی دوئمBábkirály I. Barid emír alatt 1521–1522 Sah شاہ Válí-ullah Bahmaní Sah ولی اللہ شاہ بہمنیBábkirály I. Baríd emír alatt 1522–1525 Sah شاہ Kalím-ullah Bahmaní Sáh کلیم اللہ شاہ بہمنیBábkirály I. Baríd emír alatt 1525–1527 A szultanátus felbomlása 5 királyságra: Bídar, Ahmadnagar, Bidzsápur, Gólkóndá és Bérár. (hu)
- Bahmaní szultanátus 1347 - 1527Bahmaní (angolosan: Bahmanid) szultanátus volt az első független muszlim állam a Dekkán fennsíkon. Fővárosa (majd később: Gulbarga, mai nevén ಕಲಬುರಗಿ, Kalaburagi) (1347–1425) majd Muhammad-ábád (Bídar, ma Karnátaka állam) (1425-1527). Názir ud-Dín Iszmáíl Sáh fellázadt Muhammad b. Tuglaq Delhi szultánja ellen, majd visszalépett Zafar Khán javára, aki felvette az Alá'-ud-Dín Hasszan Bahman Sáh címet és sikerre vitte a lázadást. Egy független Bahmanida birodalmat alapított a Delhi szultanátus déli részén. Dél-India feletti hegemóniáért a Vidzsajanagara birodalommal (1336–1646) vetekedett délen. A szultanátus hatalmának csúcsát Mahmúd Gawan (1466-1481) nagyvezér idejében érte el. 1518 után a szultanátus 5 államra hullott szét: Ahmadnagari Szultanátusra, Gólkóndára, Bídárra, Berárra és Bidzsápurra ('Győzelem városa' vö. Vidzsajanagara). Ezek együttesen, mint a Dekkán szultanátusok ismertek. A legjelentősebb személyisége a Bídar korszaknak, amikor itt volt a főváros, Mahmúd Gawan volt, aki több uralkodót szolgált mint miniszterelnök és generális 1461 és 1481 között. Visszafoglalta Goát a Vidzsajanagar birodalomtól. Ezután a birodalom tengerparttól tengerpartig terjedt. Figyelemre méltó adminisztratív reformokat is bevezetett és sok régiót közvetlenül irányított. Az államkincstár állapota is jelentősen javult. Ám ez az átgondolt szervezés véget ért, amikor udvari ármányok áldozata lett és a császár kivégeztette. Mikor a szultán felismerte tévedését, egy éven belül halálra itta magát és ez jelentette a szultanátus végének kezdetét. Gawan halála után különböző frakciók versengtek a hatalomért az uralkodói udvarban és ennek csak a dinasztia bukása vetett véget. Indiai muszlim udvaroncok és generálisok uszítottak az idegenek, arabok, törökök és perzsák ellen. Az utolsó szultánnak, Mahmúd Sáhnak (1482 – 1518) már semmilyen tekintélye nem volt és országának feldarabolása felett tehetetlenül bábáskodott. A négy legnagyobb tartomány kormányzói kikiáltották függetlenségüket: Bidzsápur (1489), Ahmadnagar és Bérár (1491), Bídar (1492) és Gólkónda (1512). Bár a Bahman szultánok Bídarban éltek 1527-ig, de csak bábok voltak Bídar igazi uralkodói, a Barid Sáhok kezében volt. Bidzsápur valósult a legterjeszkedőbbnek az utódállamok közül és annektálta Bídart. Ahmadnagar és Gólkónda megtartották függetlenségüket, de végül Bidzsápurral karöltve kényszerültek küzdeni Vidzsajanagarral szemben. Ahmadnagar elfoglalta Bérárt, mielőtt a Mogulok bekebelezték. A Dekkáni harcokba bonyolódott Bidzsápurtól a portugálok elragadták Goát 1510-ben, amely többször is eredménytelenül próbálkozott 1570-ig azt visszaszerezni. Vidzsajanagar harcba lépett Bidzsápurral, ám amikor a Dekkán szultanátusok egyesítették erejüket, döntő vereséget mértek rá 1565-ben, hogy azután a Mogulok sorra igázzák le őket. A Dekkán szultanátusok a Delhi szultanátus kivonulásának Dél-Indiából köszönhették létüket és végül is a Mogul szultanátus kebelezze be őket, amely valamivel korábban eltörölte a Delhi szultanátust. Kultúra A Bahmaní-dinasztia tagjai úgy hitték, hogy a legendás Bahmán perzsa király leszármazottai. Pártfogolták a perzsa nyelvet, kultúrát és irodalmat, sőt a dinasztia egyes tagjai perzsául alkottak. A szultanátus, természetesen, merített az indiai, regionális kultúrából is. A Bahmani Sahok listájaUralkodó címe Az uralkodó neve UralkodottFüggetlenség a Delhi szultanátustól.Alá'-ud-Dín Bahman Sáh Haszan Gangú حسن گنگو1347–1358Sah شاہ I. Muhammad Bahmaní Sáh محمد شاہ بہمنی1358–1375Alá'-ud-Dín Mudzsáhid Sáh Mudzsáhid Bahmaní Sáh مجاہد شاہ بہمنی1375–1378Sáh شاہ Dávúd Bahmaní Sáh داود شاہ بہمنی1378Sah شاہ I. Mahmúd Bahmaní Sáh محمود شاہ بہمنی1378–1397Sáh شاہ Gijász ud-dín Bahmaní Sáh عیاث الدین شاہ بہمنی1397Sáh شاہ Samsz ud-dín Bahmaní Sáh شمس الدین شاہ بہمنیBábkirály Lacsin Türk khán alatt1397Tádzs ud-Dín Fíróz Sáh Fíróz Khán فیروز خان1397–1422Sáh شاہ Ahmad Válí Bahmaní Sáh احمد شاہ ولی بہمنی1422–1436Alá' ud-Dín Ahmad Sáhعلاء الدین احمد شاہ Alá' ud-Dín Ahmad Bahmaní Sáh علاء الدین احمد شاہ بہمنی 1436–1458Alá' ud-Dín Humájún Sáh- Humájún Zálim Bahmaní Sáh ھمایوں شاہ ظالم بہمنی1458–1461Shah شاہ Nizám Bahmaní Sáhنظام شاہ بہمنی1461–1463Muhammad Laskar Sáh II. Muhammad Bahmaní Sáh محمد شاہ بہمنی دوئم1463–1482Vírá Sáh ویرا شاہ II. Mahmúd Bahmaní Sáh محمود شاہ بہمنی دوئم1482–1518Sáh شاہ II. Ahmad Bahmaní Sáh احمد شاہ بہمنی دوئمBábkirály I. Barid emír alatt 1518–1521Alá' ud-Dín Sáhعلاء الدین شاہ II. Alá' ud-Dín Bahmaní Sáh علاء الدین شاہ بہمنی دوئمBábkirály I. Barid emír alatt 1521–1522 Sah شاہ Válí-ullah Bahmaní Sah ولی اللہ شاہ بہمنیBábkirály I. Baríd emír alatt 1522–1525 Sah شاہ Kalím-ullah Bahmaní Sáh کلیم اللہ شاہ بہمنیBábkirály I. Baríd emír alatt 1525–1527 A szultanátus felbomlása 5 királyságra: Bídar, Ahmadnagar, Bidzsápur, Gólkóndá és Bérár. (hu)
|
