| dbo:abstract
|
- Bajmóc vára (szlovákul: Bojnický zámok) a Nyitra folyó jobb oldalán, épült a 13. században mesterséges vizesárokkal. A Pálffy család legfőbb birtokközpontjainak egyike. Része volt a középkori magyarországi végvárláncnak, később pedig a Trencsénig húzódó – 30 várból álló – védelmi vonalnak, amit Pozsonyból irányítottak az Osztrák–Magyar Monarchia alatt. A vár alatti denevérek lakta és az épülettel egybefüggő kéttavas cseppkőbarlang látogatható. A parkjában fakadó gyógyvíz is barlangot táplál. Olyat, amit már az ősember is lakott. A vár előtt álló, 28 méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, több mint 700 évesre becsült hársfát a hagyomány szerint Csák Máté ültette 1301-ben. Úgy tartják, hogy Mátyás király is tartott országgyűlést alatta, és mint király, a fa hűs árnyékában hozott elég sok rendeletet. „Oklevelei közül számosat állított ki innen sub tilia nostra Bajmocensi, azaz »a mi bajmóczi hársfáink alól« keltezve” (Borovszky). (hu)
- Bajmóc vára (szlovákul: Bojnický zámok) a Nyitra folyó jobb oldalán, épült a 13. században mesterséges vizesárokkal. A Pálffy család legfőbb birtokközpontjainak egyike. Része volt a középkori magyarországi végvárláncnak, később pedig a Trencsénig húzódó – 30 várból álló – védelmi vonalnak, amit Pozsonyból irányítottak az Osztrák–Magyar Monarchia alatt. A vár alatti denevérek lakta és az épülettel egybefüggő kéttavas cseppkőbarlang látogatható. A parkjában fakadó gyógyvíz is barlangot táplál. Olyat, amit már az ősember is lakott. A vár előtt álló, 28 méter magas és 12 méteres törzsátmérőjű, több mint 700 évesre becsült hársfát a hagyomány szerint Csák Máté ültette 1301-ben. Úgy tartják, hogy Mátyás király is tartott országgyűlést alatta, és mint király, a fa hűs árnyékában hozott elég sok rendeletet. „Oklevelei közül számosat állított ki innen sub tilia nostra Bajmocensi, azaz »a mi bajmóczi hársfáink alól« keltezve” (Borovszky). (hu)
|
