| dbo:abstract
|
- A szilárdtestfizikában ballisztikus vezetésnek illetve ballisztikus transzportnak nevezik azt, amikor egy vezető anyagban valamely jelenség hatására a töltéshordozók szóródásmentesen képesek haladni. Ekkor az elektronok mozgását és magát a vezetést nem az Ohm-törvény, hanem Newton erőtörvényei írják le. A ballisztikus vezetés, bár elvben veszteségmentes, nem tévesztendő össze a szupravezetéssel, előbbi esetében ugyanis nem lép fel a Meissner–Ochsenfeld-effektus. A jelenség jellemzően alacsony dimenziós szerkezetekben, mezoszkopikus rendszerekben illetve nanoszerkezetekben lép fel. Tágabb értelemben nem csak elektromos töltéshordozók esetében léphet fel, bármilyen energiahordozó részecskénél beszélhetünk ballisztikus vezetésről, ha az a rendszer méreteivel összemérhető távolságon át szóródásmentesen történik, így például elektronokon és lyukakon kívül fononok is képesek ballisztikus transzporttal közlekedni. A jelenség első kísérleti megfigyelése 1985-ben történt gallium-arzenid vékonyrétegben. Ezen kívül ma is intenzíven kutatott, ballisztikus vezetésre képes anyagok például a szén nanocső és a grafén. (hu)
- A szilárdtestfizikában ballisztikus vezetésnek illetve ballisztikus transzportnak nevezik azt, amikor egy vezető anyagban valamely jelenség hatására a töltéshordozók szóródásmentesen képesek haladni. Ekkor az elektronok mozgását és magát a vezetést nem az Ohm-törvény, hanem Newton erőtörvényei írják le. A ballisztikus vezetés, bár elvben veszteségmentes, nem tévesztendő össze a szupravezetéssel, előbbi esetében ugyanis nem lép fel a Meissner–Ochsenfeld-effektus. A jelenség jellemzően alacsony dimenziós szerkezetekben, mezoszkopikus rendszerekben illetve nanoszerkezetekben lép fel. Tágabb értelemben nem csak elektromos töltéshordozók esetében léphet fel, bármilyen energiahordozó részecskénél beszélhetünk ballisztikus vezetésről, ha az a rendszer méreteivel összemérhető távolságon át szóródásmentesen történik, így például elektronokon és lyukakon kívül fononok is képesek ballisztikus transzporttal közlekedni. A jelenség első kísérleti megfigyelése 1985-ben történt gallium-arzenid vékonyrétegben. Ezen kívül ma is intenzíven kutatott, ballisztikus vezetésre képes anyagok például a szén nanocső és a grafén. (hu)
|
