| dbo:abstract
|
- A bandurria spanyol népi pengetős hangszer, a laúd hangszercsalád tagja, főként az aragóniai és a kasztíliai népzenében használatos. A modern bandurria teste körte alakú, nyaka rövid, háta lapos, hat dupla fémhúrja van. Különböző méretekben és hangolásban létezik (szoprán, , tenor, basszus és ), de a köznyelvben csak a legmagasabb hangút hívják bandurriának, a mélyebb hangúakat laúdnak. A bandurriát pengetővel szólaltatják meg. A bandurria elnevezésének forrása a ’húros hangszer’ jelentésű sumer pan-tur. A görögbe ez pandura (πανδοῦρα) néven került be, ami egy háromhúros lantféle hangszer neve volt, innen pedig a latinba mint PANDURA vagy később PANDURIUM. A bandurria hangszerészeti szempontból a és a gitár rokona. A bandurria spanyol nagymesterei Félix de Santos, Araceli Yustas, Pedro Chamorro és Manuel Grandío. (hu)
- A bandurria spanyol népi pengetős hangszer, a laúd hangszercsalád tagja, főként az aragóniai és a kasztíliai népzenében használatos. A modern bandurria teste körte alakú, nyaka rövid, háta lapos, hat dupla fémhúrja van. Különböző méretekben és hangolásban létezik (szoprán, , tenor, basszus és ), de a köznyelvben csak a legmagasabb hangút hívják bandurriának, a mélyebb hangúakat laúdnak. A bandurriát pengetővel szólaltatják meg. A bandurria elnevezésének forrása a ’húros hangszer’ jelentésű sumer pan-tur. A görögbe ez pandura (πανδοῦρα) néven került be, ami egy háromhúros lantféle hangszer neve volt, innen pedig a latinba mint PANDURA vagy később PANDURIUM. A bandurria hangszerészeti szempontból a és a gitár rokona. A bandurria spanyol nagymesterei Félix de Santos, Araceli Yustas, Pedro Chamorro és Manuel Grandío. (hu)
|
