| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Banglades területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, valamint további öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre (Halud Vihara - természeti, Jaggadala Vihara - kulturális, Lalbagh erőd - kulturális, Mahanszthangar - kulturális, Lalmai–Mainamati műemlékegyüttes - kulturális). (hu)
- Banglades területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, valamint további öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre (Halud Vihara - természeti, Jaggadala Vihara - kulturális, Lálbág-erőd - kulturális, Mahanszthangar - kulturális, Lalmai–Mainamati műemlékegyüttes - kulturális). (hu)
- Banglades területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, valamint további öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre (Halud Vihara - természeti, Jaggadala Vihara - kulturális, Lalbagh erőd - kulturális, Mahanszthangar - kulturális, Lalmai–Mainamati műemlékegyüttes - kulturális). (hu)
- Banglades területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, valamint további öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre (Halud Vihara - természeti, Jaggadala Vihara - kulturális, Lálbág-erőd - kulturális, Mahanszthangar - kulturális, Lalmai–Mainamati műemlékegyüttes - kulturális). (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 6456 (xsd:nonNegativeInteger)
- 6644 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 21897239 (xsd:integer)
- 25308817 (xsd:integer)
|
| prop-hu:azonosító
| |
| prop-hu:felirat
| |
| prop-hu:felvételÉve
|
- 1985 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hivatkozás
|
- 321 (xsd:integer)
- 322 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hosszúságiFok
|
- 88 (xsd:integer)
- 89 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
|
- 59 (xsd:integer)
- 60 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hosszúságiÍvperc
|
- 10 (xsd:integer)
- 47 (xsd:integer)
- 58 (xsd:integer)
|
| prop-hu:igazítás
| |
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kategória
|
- Kulturális (hu)
- Természeti (hu)
- Kulturális (hu)
- Természeti (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Sixty Dome Mosque in Bagerhat Bangladesh.JPG (hu)
- Sundarbans 02.jpg (hu)
- পাহাড়পুর বৌদ্ধ বিহার 01.jpg (hu)
- Sixty Dome Mosque in Bagerhat Bangladesh.JPG (hu)
- Sundarbans 02.jpg (hu)
- পাহাড়পুর বৌদ্ধ বিহার 01.jpg (hu)
|
| prop-hu:last
| |
| prop-hu:leírás
|
- A korábban Kalifatabad néven ismert település az egykor független bengáli szultánok középkori hatalmáról tanúskodik. Az ország déli részén, Bagerhat külvárosában, a Gangesz és a Brahmaputra folyók találkozásánál fekvő várost Kán Dzsahán török hadvezér alapította Násziruddin Mahmut Sah szultán uralkodása alatt a 15. században. A néhány év alatt emelt épületek az alapító 1459-ben bekövetkezett halála után elnéptelenedtek és a területet benőtte a dzsungel. A mintegy ötven megmaradt épület -mecsetek, középületek, mauzóleumok - túlnyomó többsége égetett agyagtéglából épült. A mélyen vallásos alapítót szentként tisztelik, síremléke ma is muzulmán zarándokhely. Gondot fordított az infrastruktúra fejlesztésére is, víztárolókat, vízelvezetőket, hidakat építtetett, valamint a Szundarbanszi mangroveerdők szélén fekvő várost utakkal kötötte össze a Bengáli Szultanátus több fontos központjával. A város alaprajza hozzáértő és magas színvonalú várostervezésre utal. Legfontosabb épületei közé tartozik Banglades egyik legnagyobb és legrégebbi mecsete a 77 kupolával lefedett Sait Gumbad-mecset, a Bibi Begni-mecset, a Csunakola-mecset, valamint a városalapító síremléke. A települést nem védték erődítmények, ez azzal magyarázható, hogy veszély esetén a lakosok a környék mocsaras területein találhattak menedéket. (hu)
- A paharpuri vallási és kulturális központként működő Szomapura Maháviára a középkori Bengália legfontosabb kulturális emlékei közé tartozik. A területen a 7. században fejlődésnek indult a bengáli mahájána buddhizmus, ennek köszönhette alapítását a 8. században a Pála-dinasztia második uralkodójának, Dharmapálának idejében. A kolostor, ami egy többszintes teraszon elterülő épületegyüttes hamarosan az indiai szubkontinens legnagyobb buddhista kolostoregyüttesévé fejlődött. A mára romokban álló téglaépületek harmonikus vonalaikkal, gazdag faragott díszítésükkel egyedülálló művészi értéket képviseltek, hatásuk még a messzi Kambodzsa építészetében is kimutatható. A kolostorban 177 szerzetes részére alakítottak ki cellákat, ezek egy központi sztúpa körül helyezkedtek el. A központ háromszáz éven keresztül virágzott, majd a Pála-dinasztia bukása után elveszítette jelentőségét és feledésbe merült. A 12. századra elhagyták és megkezdődött pusztulása. A romokat csak a 19. században fedezték fel, és ez a legjelentősebb és legnagyobb kolostorrom amit a Himalájától délre feltártak. Az ásatások során terrakotta táblák, istenek és istennők ábrázolásai, valamint faragott téglák kerültek elő. (hu)
- Szundarbansz mangroveerdeje a Bengáli-öbölnél három nagy folyó, a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna deltavidékén terül el. Az egyedülálló mocsárvidék egy része Indiában fekszik, ahol a Szundarbansz Nemzeti Park néven védett területet már 1987-ben felvették a világörökségi listára. Bangladesben egy körülbelül 1400 négyzetkilométeres területet vontak védelem alá közvetlenül az indiai nemzeti park szomszédságában. A táj képét monszunesők, áradások és a torkolatvidéken jellemző árapályjelenségek formálják. Az iszapos, agyagos vidéket sűrű csatornarendszer tagolja, sós vizet jól tűrő mangroveszigetekkel. A terület állatvilága rendkívül gazdag, 260 madárfaj mellett olyan veszélyeztetett állatoknak ad otthont mint a bordás krokodil és a tigrispiton. Itt él az egyik legnépesebb bengáli tigris populáció is, aminek egyedszámát 350 példányra becsülik. Az erdők védik az ország belső területeit az egyre gyakoribb trópusi viharoktól. A térség bonyolult ökoszisztémája veszélybe került a klímaváltozás okozta az egyre emelkedő tengerszint, a víz megnövekedett sótartalma, az orvvadászat, az illegális fakitermelés és az olajszennyezés miatt. (hu)
- A korábban Kalifatabad néven ismert település az egykor független bengáli szultánok középkori hatalmáról tanúskodik. Az ország déli részén, Bagerhat külvárosában, a Gangesz és a Brahmaputra folyók találkozásánál fekvő várost Kán Dzsahán török hadvezér alapította Násziruddin Mahmut Sah szultán uralkodása alatt a 15. században. A néhány év alatt emelt épületek az alapító 1459-ben bekövetkezett halála után elnéptelenedtek és a területet benőtte a dzsungel. A mintegy ötven megmaradt épület -mecsetek, középületek, mauzóleumok - túlnyomó többsége égetett agyagtéglából épült. A mélyen vallásos alapítót szentként tisztelik, síremléke ma is muzulmán zarándokhely. Gondot fordított az infrastruktúra fejlesztésére is, víztárolókat, vízelvezetőket, hidakat építtetett, valamint a Szundarbanszi mangroveerdők szélén fekvő várost utakkal kötötte össze a Bengáli Szultanátus több fontos központjával. A város alaprajza hozzáértő és magas színvonalú várostervezésre utal. Legfontosabb épületei közé tartozik Banglades egyik legnagyobb és legrégebbi mecsete a 77 kupolával lefedett Sait Gumbad-mecset, a Bibi Begni-mecset, a Csunakola-mecset, valamint a városalapító síremléke. A települést nem védték erődítmények, ez azzal magyarázható, hogy veszély esetén a lakosok a környék mocsaras területein találhattak menedéket. (hu)
- A paharpuri vallási és kulturális központként működő Szomapura Maháviára a középkori Bengália legfontosabb kulturális emlékei közé tartozik. A területen a 7. században fejlődésnek indult a bengáli mahájána buddhizmus, ennek köszönhette alapítását a 8. században a Pála-dinasztia második uralkodójának, Dharmapálának idejében. A kolostor, ami egy többszintes teraszon elterülő épületegyüttes hamarosan az indiai szubkontinens legnagyobb buddhista kolostoregyüttesévé fejlődött. A mára romokban álló téglaépületek harmonikus vonalaikkal, gazdag faragott díszítésükkel egyedülálló művészi értéket képviseltek, hatásuk még a messzi Kambodzsa építészetében is kimutatható. A kolostorban 177 szerzetes részére alakítottak ki cellákat, ezek egy központi sztúpa körül helyezkedtek el. A központ háromszáz éven keresztül virágzott, majd a Pála-dinasztia bukása után elveszítette jelentőségét és feledésbe merült. A 12. századra elhagyták és megkezdődött pusztulása. A romokat csak a 19. században fedezték fel, és ez a legjelentősebb és legnagyobb kolostorrom amit a Himalájától délre feltártak. Az ásatások során terrakotta táblák, istenek és istennők ábrázolásai, valamint faragott téglák kerültek elő. (hu)
- Szundarbansz mangroveerdeje a Bengáli-öbölnél három nagy folyó, a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna deltavidékén terül el. Az egyedülálló mocsárvidék egy része Indiában fekszik, ahol a Szundarbansz Nemzeti Park néven védett területet már 1987-ben felvették a világörökségi listára. Bangladesben egy körülbelül 1400 négyzetkilométeres területet vontak védelem alá közvetlenül az indiai nemzeti park szomszédságában. A táj képét monszunesők, áradások és a torkolatvidéken jellemző árapályjelenségek formálják. Az iszapos, agyagos vidéket sűrű csatornarendszer tagolja, sós vizet jól tűrő mangroveszigetekkel. A terület állatvilága rendkívül gazdag, 260 madárfaj mellett olyan veszélyeztetett állatoknak ad otthont mint a bordás krokodil és a tigrispiton. Itt él az egyik legnépesebb bengáli tigris populáció is, aminek egyedszámát 350 példányra becsülik. Az erdők védik az ország belső területeit az egyre gyakoribb trópusi viharoktól. A térség bonyolult ökoszisztémája veszélybe került a klímaváltozás okozta az egyre emelkedő tengerszint, a víz megnövekedett sótartalma, az orvvadászat, az illegális fakitermelés és az olajszennyezés miatt. (hu)
|
| prop-hu:méret
| |
| prop-hu:név
| |
| prop-hu:publisher
|
- Partvonal Kiadó (hu)
- Partvonal Kiadó (hu)
|
| prop-hu:szélességiFok
|
- 21 (xsd:integer)
- 22 (xsd:integer)
- 25 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szélességiÍvmásodperc
|
- 0 (xsd:integer)
- 60 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szélességiÍvperc
|
- 1 (xsd:integer)
- 40 (xsd:integer)
- 56 (xsd:integer)
|
| prop-hu:title
|
- Világörökség (hu)
- Világörökség (hu)
|
| prop-hu:védettTerületHa
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- Banglades területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, valamint további öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre (Halud Vihara - természeti, Jaggadala Vihara - kulturális, Lalbagh erőd - kulturális, Mahanszthangar - kulturális, Lalmai–Mainamati műemlékegyüttes - kulturális). (hu)
- Banglades területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, valamint további öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre (Halud Vihara - természeti, Jaggadala Vihara - kulturális, Lalbagh erőd - kulturális, Mahanszthangar - kulturális, Lalmai–Mainamati műemlékegyüttes - kulturális). (hu)
|
| rdfs:label
|
- Banglades világörökségi helyszínei (hu)
- Banglades világörökségi helyszínei (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
