| dbo:abstract
|
- A banyán vagy banján (Urostigma) a füge (Ficus) növénynemzetség alnemzetsége, amelynek tagjai életüket fánlakó (epifiton) növényként kezdik, ha magjaik kicsíráznak egy gazdanövény (vagy akár egy épület vagy híd) repedéseiben. A „banyán” vagy „banyána” névvel leggyakrabban India nemzeti fájára abanyánfára (Ficus benghalensis) hivatkoznak, de az elnevezés ma már általánosan használatos az Urostigma alnemzetségbe sorolt fügefajokra, amelyek közös jellemzője a hasonló életciklus. A többi fügéhez hasonlóan, beleértve az ehető közönséges fügét, a banyánok gyümölcse is csoportos termés. A fügetermés menedéket és élelmet nyújt a fügedarázsnak, de a viszony kölcsönös, mert a darázs végzi el a virágok beporzását. A banyánok magjait gyümölcsevő madarak terjesztik. Mivel a magok kicsik, és a legtöbb banyán az erdőkben nő, ezért a földre hullott magból kicsírázó növény általában elpusztul. Azonban sok mag ér földet fák törzsén vagy épületeken. Amikor ezek a magvak kicsíráznak, gyökereket indítanak a föld felé, amelyek beborítják a gazdanövényt vagy épületet, ezért a banyánok hétköznapi neve „fojtogató fügék”. A „fojtogató” életmód megtalálható számos, a fényért versenyző trópusi erdei fajnál, különösen a füge (Ficus) nemzetségnél. Az összes ilyen életmódú Ficus fajt fojtogató fügének szokták nevezni. A banyánfák levele nagy, bőrszerű, fényes zöld és ellipszis alakú. A legtöbb fügéhez hasonlóan, a levélrügyeket két nagy pikkely borítja, amelyek lehullanak, ahogy a levél fejlődik. A fiatal levelek gyönyörű vöröses árnyalatúak. Az idősebb banyánfák esetében nagyon jellegzetesek a vastag fás törzzsé növekedő léggyökerek, amelyek megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől. Az öreg fák úgy terjeszkednek oldalirányban, hogy ezeket a támasztógyökereket használják nagy területek lefedésére. Egyes banyánfajoknál ezek a gyökerek egyfajta erdővé alakulhatnak, amelyek jelentős területet foglalnak el, és minden törzs közvetlenül vagy közvetve a központi törzshöz csatlakozik. Ez a szerkezeti topológia ihlette a hierarchikus számítógépes hálózati operációs rendszer, a Banyan VINES nevét. Ahogy a banyán körülöleli a gazdanövényt a növekvő gyökerek hálójával, a támasztékul szolgáló fára igen jelentős nyomást gyakorol és általában megöli azt. A burokkal körbevett halott fa később rothadásnak indul és a banyánból egy üreges központi belsővel rendelkező „oszlopos fa” lesz. Ezek az üregek a dzsungelben különösen vonzó menedékhelyet nyújtanak sokféle állat számára. (hu)
- A banyán vagy banján (Urostigma) a füge (Ficus) növénynemzetség alnemzetsége, amelynek tagjai életüket fánlakó (epifiton) növényként kezdik, ha magjaik kicsíráznak egy gazdanövény (vagy akár egy épület vagy híd) repedéseiben. A „banyán” vagy „banyána” névvel leggyakrabban India nemzeti fájára abanyánfára (Ficus benghalensis) hivatkoznak, de az elnevezés ma már általánosan használatos az Urostigma alnemzetségbe sorolt fügefajokra, amelyek közös jellemzője a hasonló életciklus. A többi fügéhez hasonlóan, beleértve az ehető közönséges fügét, a banyánok gyümölcse is csoportos termés. A fügetermés menedéket és élelmet nyújt a fügedarázsnak, de a viszony kölcsönös, mert a darázs végzi el a virágok beporzását. A banyánok magjait gyümölcsevő madarak terjesztik. Mivel a magok kicsik, és a legtöbb banyán az erdőkben nő, ezért a földre hullott magból kicsírázó növény általában elpusztul. Azonban sok mag ér földet fák törzsén vagy épületeken. Amikor ezek a magvak kicsíráznak, gyökereket indítanak a föld felé, amelyek beborítják a gazdanövényt vagy épületet, ezért a banyánok hétköznapi neve „fojtogató fügék”. A „fojtogató” életmód megtalálható számos, a fényért versenyző trópusi erdei fajnál, különösen a füge (Ficus) nemzetségnél. Az összes ilyen életmódú Ficus fajt fojtogató fügének szokták nevezni. A banyánfák levele nagy, bőrszerű, fényes zöld és ellipszis alakú. A legtöbb fügéhez hasonlóan, a levélrügyeket két nagy pikkely borítja, amelyek lehullanak, ahogy a levél fejlődik. A fiatal levelek gyönyörű vöröses árnyalatúak. Az idősebb banyánfák esetében nagyon jellegzetesek a vastag fás törzzsé növekedő léggyökerek, amelyek megkülönböztethetetlenné válnak az eredeti törzstől. Az öreg fák úgy terjeszkednek oldalirányban, hogy ezeket a támasztógyökereket használják nagy területek lefedésére. Egyes banyánfajoknál ezek a gyökerek egyfajta erdővé alakulhatnak, amelyek jelentős területet foglalnak el, és minden törzs közvetlenül vagy közvetve a központi törzshöz csatlakozik. Ez a szerkezeti topológia ihlette a hierarchikus számítógépes hálózati operációs rendszer, a Banyan VINES nevét. Ahogy a banyán körülöleli a gazdanövényt a növekvő gyökerek hálójával, a támasztékul szolgáló fára igen jelentős nyomást gyakorol és általában megöli azt. A burokkal körbevett halott fa később rothadásnak indul és a banyánból egy üreges központi belsővel rendelkező „oszlopos fa” lesz. Ezek az üregek a dzsungelben különösen vonzó menedékhelyet nyújtanak sokféle állat számára. (hu)
|
