| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Barnett-hatást Samuel Jackson Barnett (1873 – 1956) amerikai fizikus fedezte fel 1915-ben. Barnett, Owen Willans Richardson angol fizikus jóslata alapján jutott a felfedezésre. Egy forgásban lévő nem-mágneses test mágnesezett lesz a forgás hatására. Erős forgásban levő, mágnesesen semleges test minden egyes dipólusa járulékos forgástengely körüli impulzushoz jut, körárama növekszik. Így további elemi mágneses momentumok keletkeznek, amelyek a forgás következtében azonos irányúak (a forgástengellyel párhuzamosak), és ezáltal külső mágneses teret eredményeznek.Ha egy mágnesesen semleges test ω szögsebességgel forog, akkor a mágnesezettség: ahol γ a giromágneses arány χ, a mágneses szuszceptibilitás Megjegyzés: a giromágneses arány egy atomos rendszer impulzusmomentumának aránya a mágneses momentumához. A giromágneses arány inverzét magnetomechanikai aránynak nevezik. A mágnesezettség a spin tengelyével párhuzamos. Az így keletkező mágnesezettség azonban nagyon gyenge, még ferromágneses anyagoknál is csak igen nagy fordulatszámokon mutatható ki. Ennél a kísérletnél a kialakuló mágneses tér irányából megállapították, hogy az atomi köráramok mozgó negatív töltések. A Barnett-kísérlet megfordításában Einstein–de Haas-hatás (1915)tekerccsel körülvett vashengert mágneseznek a tekercsen átfolyó árammal. Ekkor a vas mágneses dipólusai többnyire[forrás?] a külső mágneses tér irányába állnak be, ami csak úgy lehetséges, ha az atomi dipólusok impulzusmomentumai a külső tér irányába mutatnak. Az impulzusmomentumok vektorösszege ekkor már nem nulla, és mérhető forgás figyelhető meg. (hu)
- A Barnett-hatást Samuel Jackson Barnett (1873 – 1956) amerikai fizikus fedezte fel 1915-ben. Barnett, Owen Willans Richardson angol fizikus jóslata alapján jutott a felfedezésre. Egy forgásban lévő nem-mágneses test mágnesezett lesz a forgás hatására. Erős forgásban levő, mágnesesen semleges test minden egyes dipólusa járulékos forgástengely körüli impulzushoz jut, körárama növekszik. Így további elemi mágneses momentumok keletkeznek, amelyek a forgás következtében azonos irányúak (a forgástengellyel párhuzamosak), és ezáltal külső mágneses teret eredményeznek.Ha egy mágnesesen semleges test ω szögsebességgel forog, akkor a mágnesezettség: ahol γ a giromágneses arány χ, a mágneses szuszceptibilitás Megjegyzés: a giromágneses arány egy atomos rendszer impulzusmomentumának aránya a mágneses momentumához. A giromágneses arány inverzét magnetomechanikai aránynak nevezik. A mágnesezettség a spin tengelyével párhuzamos. Az így keletkező mágnesezettség azonban nagyon gyenge, még ferromágneses anyagoknál is csak igen nagy fordulatszámokon mutatható ki. Ennél a kísérletnél a kialakuló mágneses tér irányából megállapították, hogy az atomi köráramok mozgó negatív töltések. A Barnett-kísérlet megfordításában Einstein–de Haas-hatás (1915)tekerccsel körülvett vashengert mágneseznek a tekercsen átfolyó árammal. Ekkor a vas mágneses dipólusai többnyire[forrás?] a külső mágneses tér irányába állnak be, ami csak úgy lehetséges, ha az atomi dipólusok impulzusmomentumai a külső tér irányába mutatnak. Az impulzusmomentumok vektorösszege ekkor már nem nulla, és mérhető forgás figyelhető meg. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 3271 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:cím
|
- Atlasz 10.-Fizika (hu)
- Gyakorlati Mágnestechnika (hu)
- Gyromagnetic and Electron-Inertia Effects (hu)
- Magnetization by Rotation (hu)
- Atlasz 10.-Fizika (hu)
- Gyakorlati Mágnestechnika (hu)
- Gyromagnetic and Electron-Inertia Effects (hu)
- Magnetization by Rotation (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 2018 (xsd:integer)
- 20131104081447 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 9789639261990 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Athenaeum 2000 Kiadó (hu)
- Műszaki Kiadó (hu)
- Athenaeum 2000 Kiadó (hu)
- Műszaki Kiadó (hu)
|
| prop-hu:oldal
|
- 129 (xsd:integer)
- 239 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szerző
|
- Hans Breuer (hu)
- Karl Reichel (hu)
- S. J. Barnett (hu)
- Hans Breuer (hu)
- Karl Reichel (hu)
- S. J. Barnett (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
|
- 1985 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Barnett-hatás (hu)
- Barnett-hatás (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
