| dbo:abstract
|
- A barokk épÃtészet (olasz: architettura barocca) egy rendkÃvül dekoratÃv stÃlusirányzat volt, amely a 15-16. század fordulóján Rómából indult ki. Eredetileg a katolikus egyház, különösen a jezsuiták vezették be, a reformáció és a protestáns egyházak elleni küzdelem eszközeként, egy új épÃtészeti stÃlusként. Csúcsát az érett barokkban (1625–1675) érte el, amikor fÅ‘leg Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, valamint Ausztriában alkalmazták templomoknál és palotáknál. A reneszánsz épÃtészetet váltotta fel, de közvetlen elÅ‘zménye azonban a manierizmus volt. KésÅ‘i ága a copf, illetve a rokokó stÃlus. A barokkot a 18. század második felében váltotta fel a (wd). A barokk is antik épÃtészeti elemeket használ, sajátossága a reneszánsz harmóniájával szemben az egyes részletek kiemelése, felnagyÃtása, mÃg más elemek jelentéktelenné tétele, elnyomása, ugyanakkor a reneszánsz stÃlusnál jóval kötetlenebb. A barokkban dominál a dekorációs szépség és a reprezentatÃv törekvés. A barokk közvetlen elÅ‘zményének tekintett manierista épÃtészet sajátossága volt a szokatlan, egyedi kompozÃciók alkalmazása, az egyedire, eltérÅ‘re, egyenlÅ‘tlenségre való törekvés. A mai manÃros, vagyis modoros szavunk is ebbÅ‘l a kifejezésbÅ‘l ered. (hu)
- A barokk épÃtészet (olaszul: architettura barocca) a 15–16. század fordulóján Rómából kiinduló, rendkÃvül dekoratÃv stÃlusirányzat. Eredetileg a katolikus egyház, különösen a jezsuiták alkalmazták, a reformáció és a protestáns egyházak elleni küzdelem eszközeként. Az ellenreformáció vezéralakjai felismerték, hogy az értelemre ható elmélkedések ideje lejárt, és ezért az érzelmekre próbáltak hatni. Csúcsát az érett barokkban (1625–1675) érte el, amikor fÅ‘leg Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, valamint Németországban és Ausztriában alkalmazták templomoknál és palotáknál. A késÅ‘ barokk korban (1675–1750) egészen Oroszországig, valamint a spanyol és portugál gyarmatokig eljutott. A barokk közvetlen elÅ‘zményének tekintett manierista épÃtészet sajátossága volt a szokatlan, egyedi kompozÃciók alkalmazása, az egyedire, eltérÅ‘re, egyenlÅ‘tlenségre való törekvés. A mai manÃros, vagyis modoros szavunk is ebbÅ‘l a kifejezésbÅ‘l ered. (hu)
- A barokk épÃtészet (olasz: architettura barocca) egy rendkÃvül dekoratÃv stÃlusirányzat volt, amely a 15-16. század fordulóján Rómából indult ki. Eredetileg a katolikus egyház, különösen a jezsuiták vezették be, a reformáció és a protestáns egyházak elleni küzdelem eszközeként, egy új épÃtészeti stÃlusként. Csúcsát az érett barokkban (1625–1675) érte el, amikor fÅ‘leg Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, valamint Ausztriában alkalmazták templomoknál és palotáknál. A reneszánsz épÃtészetet váltotta fel, de közvetlen elÅ‘zménye azonban a manierizmus volt. KésÅ‘i ága a copf, illetve a rokokó stÃlus. A barokkot a 18. század második felében váltotta fel a (wd). A barokk is antik épÃtészeti elemeket használ, sajátossága a reneszánsz harmóniájával szemben az egyes részletek kiemelése, felnagyÃtása, mÃg más elemek jelentéktelenné tétele, elnyomása, ugyanakkor a reneszánsz stÃlusnál jóval kötetlenebb. A barokkban dominál a dekorációs szépség és a reprezentatÃv törekvés. A barokk közvetlen elÅ‘zményének tekintett manierista épÃtészet sajátossága volt a szokatlan, egyedi kompozÃciók alkalmazása, az egyedire, eltérÅ‘re, egyenlÅ‘tlenségre való törekvés. A mai manÃros, vagyis modoros szavunk is ebbÅ‘l a kifejezésbÅ‘l ered. (hu)
- A barokk épÃtészet (olaszul: architettura barocca) a 15–16. század fordulóján Rómából kiinduló, rendkÃvül dekoratÃv stÃlusirányzat. Eredetileg a katolikus egyház, különösen a jezsuiták alkalmazták, a reformáció és a protestáns egyházak elleni küzdelem eszközeként. Az ellenreformáció vezéralakjai felismerték, hogy az értelemre ható elmélkedések ideje lejárt, és ezért az érzelmekre próbáltak hatni. Csúcsát az érett barokkban (1625–1675) érte el, amikor fÅ‘leg Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, valamint Németországban és Ausztriában alkalmazták templomoknál és palotáknál. A késÅ‘ barokk korban (1675–1750) egészen Oroszországig, valamint a spanyol és portugál gyarmatokig eljutott. A barokk közvetlen elÅ‘zményének tekintett manierista épÃtészet sajátossága volt a szokatlan, egyedi kompozÃciók alkalmazása, az egyedire, eltérÅ‘re, egyenlÅ‘tlenségre való törekvés. A mai manÃros, vagyis modoros szavunk is ebbÅ‘l a kifejezésbÅ‘l ered. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A barokk épÃtészet (olasz: architettura barocca) egy rendkÃvül dekoratÃv stÃlusirányzat volt, amely a 15-16. század fordulóján Rómából indult ki. Eredetileg a katolikus egyház, különösen a jezsuiták vezették be, a reformáció és a protestáns egyházak elleni küzdelem eszközeként, egy új épÃtészeti stÃlusként. Csúcsát az érett barokkban (1625–1675) érte el, amikor fÅ‘leg Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, valamint Ausztriában alkalmazták templomoknál és palotáknál. (hu)
- A barokk épÃtészet (olasz: architettura barocca) egy rendkÃvül dekoratÃv stÃlusirányzat volt, amely a 15-16. század fordulóján Rómából indult ki. Eredetileg a katolikus egyház, különösen a jezsuiták vezették be, a reformáció és a protestáns egyházak elleni küzdelem eszközeként, egy új épÃtészeti stÃlusként. Csúcsát az érett barokkban (1625–1675) érte el, amikor fÅ‘leg Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, valamint Ausztriában alkalmazták templomoknál és palotáknál. (hu)
|
