| dbo:abstract
|
- A nemespanni Bartha család Nyitra vármegyei és Verebélyi széki nemes család. Nevük a Bertalan egyik formájából (Bartalom/ Bartalan) származhat. Állítólag már 1636-ban Nemespannon éltek, de birtokukat elzálogosították. Egyetlen fennmaradt nemesség megerősítésük 1686-ból ismert, amikor I. Lipót címeres nemeslevelet adott , aki valószínűleg egyházi személy lehetett, és testvéreinek Jánosnak, Ádámnak és Istvánnak, utóbbi fiainak Ferencnek és Pálnak, illetve Mihály sógórainak Csarada Mihálynak és Nigriny Jánosnak. Nyitra vármegye ezt 1687-ben hirdette ki. Előnevük Nemespannról származik, ahol a család leszármazottai a továbbiakban éltek. 1754/1755-ben többeket itt igazoltak, miután felmutatták az armálist és bizonyították származásukat. Nyitra vármegyéből Bars-, Hajdu-, Esztergom- (1717), Csongrád- (1786-tól Hódmezőváráshelyen, 1803-ban hirdették ki nemességüket), Csanád vármegyébe (reformátusok) és Torna vármegyébe származtak. Nyitra vármegye 1798-ban, 1833-ban és 1834-ben, ezen kívül Bars vármegye 1800-ban adtak a számukra nemesi bizonyságleveleket. Ezek alapján Csanád vármegye 1833-ban és 1834-ben igazolta a család ott élő tagjainak kétségtelen nemességét. A család egyik ága 1783-ban az Abaúj vármegyei Almáson lakott. Címerük kék mezőben, zöld halmon páncélos kar török fejet átszúró szablyát tart, alulról balharánt nyíllal átlőve. Balról csökkenő félhold, jobbról hatágú arany csillag. Sisakdíszben növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Leszármazásukat és címerüket Szluha Márton és közölte. (hu)
- A nemespanni Bartha család Nyitra vármegyei és Verebélyi széki nemes család. Nevük a Bertalan egyik formájából (Bartalom/ Bartalan) származhat. Állítólag már 1636-ban Nemespannon éltek, de birtokukat elzálogosították. Egyetlen fennmaradt nemesség megerősítésük 1686-ból ismert, amikor I. Lipót címeres nemeslevelet adott , aki valószínűleg egyházi személy lehetett, és testvéreinek Jánosnak, Ádámnak és Istvánnak, utóbbi fiainak Ferencnek és Pálnak, illetve Mihály sógórainak Csarada Mihálynak és Nigriny Jánosnak. Nyitra vármegye ezt 1687-ben hirdette ki. Előnevük Nemespannról származik, ahol a család leszármazottai a továbbiakban éltek. 1754/1755-ben többeket itt igazoltak, miután felmutatták az armálist és bizonyították származásukat. Nyitra vármegyéből Bars-, Hajdu-, Esztergom- (1717), Csongrád- (1786-tól Hódmezőváráshelyen, 1803-ban hirdették ki nemességüket), Csanád vármegyébe (reformátusok) és Torna vármegyébe származtak. Nyitra vármegye 1798-ban, 1833-ban és 1834-ben, ezen kívül Bars vármegye 1800-ban adtak a számukra nemesi bizonyságleveleket. Ezek alapján Csanád vármegye 1833-ban és 1834-ben igazolta a család ott élő tagjainak kétségtelen nemességét. A család egyik ága 1783-ban az Abaúj vármegyei Almáson lakott. Címerük kék mezőben, zöld halmon páncélos kar török fejet átszúró szablyát tart, alulról balharánt nyíllal átlőve. Balról csökkenő félhold, jobbról hatágú arany csillag. Sisakdíszben növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Leszármazásukat és címerüket Szluha Márton és közölte. (hu)
|
