Property Value
dbo:abstract
  • A matematikában a Basel-probléma az analízis egy híres problémája, melyet Pietro Mengoli (1626–1686) olasz matematikus vetett fel 1644-ben, és Leonhard Euler (1707–1786) svájci matematikus oldott meg először 1735-ben.A problémát Euler általánosította, és az ötlet alapján Bernhard Riemann (1826–1866) német matematikus definiálta a zéta-függvényt (Riemann-féle zéta-függvény), és levezette alapvető tulajdonságait. A problémát azért hívják „Basel”-nek, mert első megoldója, Euler, itt született, valamint a nevezetes Bernoulli család is innen származik, akik nem tudtak megbirkózni ezzel a problémával.Az alapvető kérdés az volt, hogy vajon a kifejezés konvergens, és ha igen, akkor mi az értéke? Ha sorbafejtjük, akkor a végtelen sort kapjuk a természetes számok négyzetei reciprokainak összegére, melynek közelítő értéke: 1,644934. A Basel-probléma azt kérdezi, hogy létezik-e egy zárt formula a kifejezésre, és mennyi az egzakt érték.Euler megtalálta a pontos értéket: , és levezette az eredményt 1735-ben. A szigorúan precíz bizonyítást 1741-ben publikálta.Utána még számos matematikus foglalkozott a témával, és produkált különféle bizonyításokat. (hu)
  • A matematikában a Basel-probléma az analízis egy híres problémája, melyet Pietro Mengoli (1626–1686) olasz matematikus vetett fel 1644-ben, és Leonhard Euler (1707–1786) svájci matematikus oldott meg először 1735-ben.A problémát Euler általánosította, és az ötlet alapján Bernhard Riemann (1826–1866) német matematikus definiálta a zéta-függvényt (Riemann-féle zéta-függvény), és levezette alapvető tulajdonságait. A problémát azért hívják „Basel”-nek, mert első megoldója, Euler, itt született, valamint a nevezetes Bernoulli család is innen származik, akik nem tudtak megbirkózni ezzel a problémával.Az alapvető kérdés az volt, hogy vajon a kifejezés konvergens, és ha igen, akkor mi az értéke? Ha sorbafejtjük, akkor a végtelen sort kapjuk a természetes számok négyzetei reciprokainak összegére, melynek közelítő értéke: 1,644934. A Basel-probléma azt kérdezi, hogy létezik-e egy zárt formula a kifejezésre, és mennyi az egzakt érték.Euler megtalálta a pontos értéket: , és levezette az eredményt 1735-ben. A szigorúan precíz bizonyítást 1741-ben publikálta.Utána még számos matematikus foglalkozott a témával, és produkált különféle bizonyításokat. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1014139 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 4435 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22245174 (xsd:integer)
prop-hu:cím
  • Válogatott fejezetek a matematika történetéből (hu)
  • Prime Obsession: Bernhard Riemann and the Greatest Unsolved Problem in Mathematics, (hu)
  • Válogatott fejezetek a matematika történetéből (hu)
  • Prime Obsession: Bernhard Riemann and the Greatest Unsolved Problem in Mathematics, (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kiadó
  • Typotex Kiadó (hu)
  • Joseph Henry Press (hu)
  • Typotex Kiadó (hu)
  • Joseph Henry Press (hu)
prop-hu:oldal
  • 109 (xsd:integer)
prop-hu:szerző
  • Derbyshire, John (hu)
  • Simonovits András (hu)
  • Derbyshire, John (hu)
  • Simonovits András (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:év
  • 2003 (xsd:integer)
  • 2009 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Basel-probléma (hu)
  • Basel-probléma (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of