Property Value
dbo:abstract
  • A Batman: A gyilkos tréfa 1988-as képregénytörténet, melynek írója Alan Moore, rajzolója pedig . A mindössze 48 oldalas Gyilkos tréfa egyike a legjelentősebb és legsikeresebb Batman-történeteknek. Alan Moore írása több más alkotónak is inspirációt nyújtott, többek között Tim Burton rendező számára is 1989-es, több díjjal is kitüntetett Batman című filmjének elkészítésében. Az olvasók és a szakma elismerése ellenére Moore A gyilkos tréfát legrosszabb írásai közé sorolta, melynek valójában semmiféle fontos emberi mondanivalója sincs. A gyilkos tréfa cselekményének központjában Batman, és legfélelmetesebb ellenfele, Joker párharca áll, melyet elsősorban pszichológiai síkon vívnak. Joker, miután sokadszorra ismét megszökik az Arkham Elmegyógyintézetből, be akarja bizonyítani, hogy „egyetlen rossz nap” is képes bármilyen kiváló embert az őrületbe kergetni. A kegyetlen kísérlet alanyának pedig James Gordon rendőrfelügyelőt szemeli ki. A történet folyamán a visszatekintésekből az olvasó megismerkedhet Joker eredettörténetével, legalábbis annak egyik változatával. A történet magyar fordításban a Semic Interprint által 1990 januárjában elindított Batman-sorozat első számában jelent meg. (hu)
  • A Batman: A gyilkos tréfa 1988-as képregénytörténet, melynek írója Alan Moore, rajzolója pedig . A mindössze 48 oldalas Gyilkos tréfa egyike a legjelentősebb és legsikeresebb Batman-történeteknek. Alan Moore írása több más alkotónak is inspirációt nyújtott, többek között Tim Burton rendező számára is 1989-es, több díjjal is kitüntetett Batman című filmjének elkészítésében. Az olvasók és a szakma elismerése ellenére Moore A gyilkos tréfát legrosszabb írásai közé sorolta, melynek valójában semmiféle fontos emberi mondanivalója sincs. A gyilkos tréfa cselekményének központjában Batman, és legfélelmetesebb ellenfele, Joker párharca áll, melyet elsősorban pszichológiai síkon vívnak. Joker, miután sokadszorra ismét megszökik az Arkham Elmegyógyintézetből, be akarja bizonyítani, hogy „egyetlen rossz nap” is képes bármilyen kiváló embert az őrületbe kergetni. A kegyetlen kísérlet alanyának pedig James Gordon rendőrfelügyelőt szemeli ki. A történet folyamán a visszatekintésekből az olvasó megismerkedhet Joker eredettörténetével, legalábbis annak egyik változatával. A történet magyar fordításban a Semic Interprint által 1990 januárjában elindított Batman-sorozat első számában jelent meg. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 366363 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 38046 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23682206 (xsd:integer)
prop-hu:cím
  • A gyilkos tréfa (hu)
  • A gyilkos tréfa (hu)
prop-hu:első
  • 1988 (xsd:integer)
prop-hu:eredetiCím
  • Batman: The Killing Joke (hu)
  • Batman: The Killing Joke (hu)
prop-hu:fordító
  • Pataricza L. Eszter (hu)
  • Pataricza L. Eszter (hu)
prop-hu:főKiadványok
  • Batman: The Killing Joke (hu)
  • Batman: The Killing Joke (hu)
prop-hu:főbbSzereplők
prop-hu:kiadó
prop-hu:magyarElső
  • 1990 (xsd:integer)
prop-hu:magyarFüzet
  • Batman 1. (hu)
  • Batman 1. (hu)
prop-hu:magyarKiadó
prop-hu:nyelv
prop-hu:ország
prop-hu:rajzoló
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:író
dct:subject
rdfs:label
  • Batman: A gyilkos tréfa (hu)
  • Batman: A gyilkos tréfa (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of