| dbo:abstract
|
- A Bay család (Bai és Ludányi) ősrégi magyar család, mely Nógrád vármegyéből,az ottani Bai nevű pusztáról, a család ősi fészkéről vette nevét, előnevét pedig az ugyancsakNógrád megyei Ludány helységről. A család tagjai Borsod és Nógrád megyében közhivatalokat, s magasabb hivatalokat viseltek. 1447-es országgyűlésen Bay László képviselte Borsod megyét. 1597-ben Bay Ferenc Nógrád megyében szolgabíró volt, majd 1599-től ülnök. Bay Mihály Báthori Miklós országbírónak dévényvári kapitánya. Neje Czobor Anna volt 1552-ben Bay András és Bay Ferenc Eger várát védte Dobó István mellett. András később vára kapitánya, Ferenc pedig 1567-ben krasznahorkai kapitány volt. 1642-ben Ludányi előnévvel él Ludányi Bay György, és rokonai István és Zsigmond is. 1652-ben él még Nógrád megyében Bay János is. A család Nógrád megyéből elszármazott még Komárom, Győr, Bihar, Szatmár, Bereg, Borsod, Máramaros, Szabolcs és Zemplén megyékbe is. Győr megyében élő Bay család a bábai előnevet használja. Zemplén megyében a Bay család tagjai Ujhelyi előnévvel éltek. Az Ujhelyi Bay család magvaszakadtán annak ujhelyi udvartelkét 1719-ben Szirmay György nyerte adományul. Komárom megyében élt a 17. század elején Bay János , kinek neje nővéreivel együtt Laki részbirtokaikat elzálogosítja. Bihar megyében Bay Péter Mezőgyánon 1552-ben egy portát bírt. Szatmár megyében Bay Mihály-t a megye 1663-ban a nádor meghívására a Lőcse tanácskozásra küldte. 1810-ben a Bay család-nak Szatmár megyében Gebén, és Kis-Madán voltak birtokai:Bay György Gegén (Nyírkáta), Bay Sándor pedig Kis-Madán (Nyírmada) volt birtokos. Bereg megyébe a Bay család a 17. században házasság útján telepedett meg Surányban.A Nógrád megyei származású Bay család tagjait azonban már a 11. században említik Bereg megye "jeles férfiai" között: 1685-ben Bay Mihály alispán volt a megyében, aki a Karlócai béke megkötése után Thököly Imrével együtt hagyta el az országot, s vele együtt élt Nikomédiában (Izmit), a törökországi száműzetése során. Javait azonban testvére Bay András kapta meg. Thököly Imre végrendeletében egy nemes udvart hagyományozott Bay Mihály-nak Máramaros Szigeten, melyet tőleII. Rákóczi Ferenc váltott be. Ebben az okmányban felsorolta Bay Mihály Zrínyi Ilonának és Thököly Imrének tett hű szolgálataival szerzett érdemeit is. 1729-ben Surányban (Beregsurány) Ludányi Bay Istvánt, Mihályt és Évát iktatják be a surányi birtokrészekbe. 1742 előtt Bay István, Bay Mihály fia a Szabolcs megyei Bököny-ben volt birtokos. 1822-ben Surányban Bay Károlynak és Józsefnek volt birtoka. Az 1870-es években Bay Ferencnek, Bay Józsefnek és Bay Erzsébetnek vannak itt birtokai. A Bay család nevezetesebb tagjai közül való volt Bay György, aki 1792-ben itt született Surányban.E György a Ludányi előnév mellett még a Csomai-t is használta, ugyanis a Bereg megyei Csoma helységre isadományt kapott 1832-ben.1815-ben testőr lett. Bécsi tartózkodása alatt ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal, és az őhatására kezdett el verseket írni. 1820-ban otthagyta Bécset, s hazaköltözött. Kazinczyval is levelezett, s a költészet mellett műfordítással is foglalkozott. Meghalt Pesten 1849. június 5-én. Bai Imre és Lisztes Zsófia lány gyermeke Bai Zsófia aki született 1930.05.02- meghalt 1972.02.17-n. (hu)
- A Bay család (Bai és Ludányi) ősrégi magyar család, mely Nógrád vármegyéből,az ottani Bai nevű pusztáról, a család ősi fészkéről vette nevét, előnevét pedig az ugyancsakNógrád megyei Ludány helységről. A család tagjai Borsod és Nógrád megyében közhivatalokat, s magasabb hivatalokat viseltek. 1447-es országgyűlésen Bay László képviselte Borsod megyét. 1597-ben Bay Ferenc Nógrád megyében szolgabíró volt, majd 1599-től ülnök. Bay Mihály Báthori Miklós országbírónak dévényvári kapitánya. Neje Czobor Anna volt 1552-ben Bay András és Bay Ferenc Eger várát védte Dobó István mellett. András később vára kapitánya, Ferenc pedig 1567-ben krasznahorkai kapitány volt. 1642-ben Ludányi előnévvel él Ludányi Bay György, és rokonai István és Zsigmond is. 1652-ben él még Nógrád megyében Bay János is. A család Nógrád megyéből elszármazott még Komárom, Győr, Bihar, Szatmár, Bereg, Borsod, Máramaros, Szabolcs és Zemplén megyékbe is. Győr megyében élő Bay család a bábai előnevet használja. Zemplén megyében a Bay család tagjai Ujhelyi előnévvel éltek. Az Ujhelyi Bay család magvaszakadtán annak ujhelyi udvartelkét 1719-ben Szirmay György nyerte adományul. Komárom megyében élt a 17. század elején Bay János , kinek neje nővéreivel együtt Laki részbirtokaikat elzálogosítja. Bihar megyében Bay Péter Mezőgyánon 1552-ben egy portát bírt. Szatmár megyében Bay Mihály-t a megye 1663-ban a nádor meghívására a Lőcse tanácskozásra küldte. 1810-ben a Bay család-nak Szatmár megyében Gebén, és Kis-Madán voltak birtokai:Bay György Gegén (Nyírkáta), Bay Sándor pedig Kis-Madán (Nyírmada) volt birtokos. Bereg megyébe a Bay család a 17. században házasság útján telepedett meg Surányban.A Nógrád megyei származású Bay család tagjait azonban már a 11. században említik Bereg megye "jeles férfiai" között: 1685-ben Bay Mihály alispán volt a megyében, aki a Karlócai béke megkötése után Thököly Imrével együtt hagyta el az országot, s vele együtt élt Nikomédiában (Izmit), a törökországi száműzetése során. Javait azonban testvére Bay András kapta meg. Thököly Imre végrendeletében egy nemes udvart hagyományozott Bay Mihály-nak Máramaros Szigeten, melyet tőleII. Rákóczi Ferenc váltott be. Ebben az okmányban felsorolta Bay Mihály Zrínyi Ilonának és Thököly Imrének tett hű szolgálataival szerzett érdemeit is. 1729-ben Surányban (Beregsurány) Ludányi Bay Istvánt, Mihályt és Évát iktatják be a surányi birtokrészekbe. 1742 előtt Bay István, Bay Mihály fia a Szabolcs megyei Bököny-ben volt birtokos. 1822-ben Surányban Bay Károlynak és Józsefnek volt birtoka. Az 1870-es években Bay Ferencnek, Bay Józsefnek és Bay Erzsébetnek vannak itt birtokai. A Bay család nevezetesebb tagjai közül való volt Bay György, aki 1792-ben itt született Surányban.E György a Ludányi előnév mellett még a Csomai-t is használta, ugyanis a Bereg megyei Csoma helységre isadományt kapott 1832-ben.1815-ben testőr lett. Bécsi tartózkodása alatt ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal, és az őhatására kezdett el verseket írni. 1820-ban otthagyta Bécset, s hazaköltözött. Kazinczyval is levelezett, s a költészet mellett műfordítással is foglalkozott. Meghalt Pesten 1849. június 5-én. Bai Imre és Lisztes Zsófia lány gyermeke Bai Zsófia aki született 1930.05.02- meghalt 1972.02.17-n. (hu)
|
