| dbo:abstract
|
- A becslés olyan eljárás, amely hiányos, többnyire tapasztalati adatok alapján, egy adott esetre, adott változóhoz egy becsült értéket rendel. A köznyelvben a becslés szót leginkább a szemmértéken, megérzésen, tapasztalaton alapuló becslésekre használják. Ezt a folyamatot a különböző területekre vonatkozó segítik. Az illúziók erősen hatnak a mindennapi becslésekre. Például egy ferde felületen mozogva a vízszintes becslése akár öt-tíz fokkal is eltér. Megfordulva a pontosság két-három fokra nő. A statisztikában a becslésekkel a becsléselmélet foglalkozik. A matematikában az approximáció vagy becslés jelenti tipikusan azt az eljárást, amikor egy mennyiség alsó-felső határait, vagy magát a mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, csak közelítő érték meghatározására van lehetőség. Ekkor vagy a kiindulási adat vagy egyéb adatokból közvetlenül nem származtatható, illetve az eljárás kimenete nem határozható meg egzakt módszerekkel.
* A projektmenedzsment vagy a mérnöki gyakorlat használja a becslést, főként tervezésnél, illetve a esetén. Több eljárásban is szerepel a becslés, általában a folyamat a következők szerint épül fel:
* feladat felbontása/lebontása (például feladatok WBS),
* ,
* strukturált tervezés,
* meghatározása,
*
* függőségek azonosítása,
* tevékenységek becslése (idő, ),
* az eredmények dokumentálása. (hu)
- A becslés olyan eljárás, amely hiányos, többnyire tapasztalati adatok alapján, egy adott esetre, adott változóhoz egy becsült értéket rendel. A köznyelvben a becslés szót leginkább a szemmértéken, megérzésen, tapasztalaton alapuló becslésekre használják. Ezt a folyamatot a különböző területekre vonatkozó segítik. Az illúziók erősen hatnak a mindennapi becslésekre. Például egy ferde felületen mozogva a vízszintes becslése akár öt-tíz fokkal is eltér. Megfordulva a pontosság két-három fokra nő. A statisztikában a becslésekkel a becsléselmélet foglalkozik. A matematikában az approximáció vagy becslés jelenti tipikusan azt az eljárást, amikor egy mennyiség alsó-felső határait, vagy magát a mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, csak közelítő érték meghatározására van lehetőség. Ekkor vagy a kiindulási adat vagy egyéb adatokból közvetlenül nem származtatható, illetve az eljárás kimenete nem határozható meg egzakt módszerekkel.
* A projektmenedzsment vagy a mérnöki gyakorlat használja a becslést, főként tervezésnél, illetve a esetén. Több eljárásban is szerepel a becslés, általában a folyamat a következők szerint épül fel:
* feladat felbontása/lebontása (például feladatok WBS),
* ,
* strukturált tervezés,
* meghatározása,
*
* függőségek azonosítása,
* tevékenységek becslése (idő, ),
* az eredmények dokumentálása. (hu)
|
