| dbo:abstract
|
- Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedésű határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemző területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg. Ma majdnem minden belga párt a nyelvi határvonalaknak megfelelően két részre szakadt: a holland nyelvű párt Flandria területén és a kétnyelvű Brüsszelben, míg a francia nyelvű párt Vallónia területén és szintén a hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben van jelen. A német nyelvi közösségnek szintén saját, nyelvi-kulturális alapon szerveződő pártjai vannak. Európa más országaitól eltérően tehát a belga pártokat az országot alkotó közösségnek szervezik, jelen pillanatban egyetlen párt sem működik, amelyik a flamand és a vallon közösségben egyaránt megtalálható. Még a kétnyelvű Brüsszelben is a flamand és a francia testvérpártok külön jelöltet indítanak. A belga függetlenség 1831-es kikiáltásakor és a 19. század nagy részében két nagy politikai párt uralta Belgium politikai életét: a (vallásos, konzervatív) és a (anti-klerikális és progresszív). A 19. század második felében, részben az 1845 és 1848 között Brüsszelben tartózkodó Karl Marx hatására alakult meg a , amely a kontinens egyik legfejlettebb gazdaságának dolgozóit akarta képviselni. A mai belga pártok jórészt visszavezethetők erre a három pártra, de az idők során természetesen számos átalakuláson mentek keresztül. (hu)
- Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedésű határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemző területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg. Ma majdnem minden belga párt a nyelvi határvonalaknak megfelelően két részre szakadt: a holland nyelvű párt Flandria területén és a kétnyelvű Brüsszelben, míg a francia nyelvű párt Vallónia területén és szintén a hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben van jelen. A német nyelvi közösségnek szintén saját, nyelvi-kulturális alapon szerveződő pártjai vannak. Európa más országaitól eltérően tehát a belga pártokat az országot alkotó közösségnek szervezik, jelen pillanatban egyetlen párt sem működik, amelyik a flamand és a vallon közösségben egyaránt megtalálható. Még a kétnyelvű Brüsszelben is a flamand és a francia testvérpártok külön jelöltet indítanak. A belga függetlenség 1831-es kikiáltásakor és a 19. század nagy részében két nagy politikai párt uralta Belgium politikai életét: a (vallásos, konzervatív) és a (anti-klerikális és progresszív). A 19. század második felében, részben az 1845 és 1848 között Brüsszelben tartózkodó Karl Marx hatására alakult meg a , amely a kontinens egyik legfejlettebb gazdaságának dolgozóit akarta képviselni. A mai belga pártok jórészt visszavezethetők erre a három pártra, de az idők során természetesen számos átalakuláson mentek keresztül. (hu)
|
