Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedés? határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemz? területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg. A mai belga pártok jórészt visszavezethet?k erre a három pártra, de az id?k során természetesen számos átalakuláson mentek keresztül.

Property Value
dbo:abstract
  • Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedésű határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemzÅ‘ területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg. Ma majdnem minden belga párt a nyelvi határvonalaknak megfelelÅ‘en két részre szakadt: a holland nyelvű párt Flandria területén és a kétnyelvű Brüsszelben, míg a francia nyelvű párt Vallónia területén és szintén a hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben van jelen. A német nyelvi közösségnek szintén saját, nyelvi-kulturális alapon szervezÅ‘dÅ‘ pártjai vannak. Európa más országaitól eltérÅ‘en tehát a belga pártokat az országot alkotó közösségnek szervezik, jelen pillanatban egyetlen párt sem működik, amelyik a flamand és a vallon közösségben egyaránt megtalálható. Még a kétnyelvű Brüsszelben is a flamand és a francia testvérpártok külön jelöltet indítanak. A belga függetlenség 1831-es kikiáltásakor és a 19. század nagy részében két nagy politikai párt uralta Belgium politikai életét: a (vallásos, konzervatív) és a (anti-klerikális és progresszív). A 19. század második felében, részben az 1845 és 1848 között Brüsszelben tartózkodó Karl Marx hatására alakult meg a , amely a kontinens egyik legfejlettebb gazdaságának dolgozóit akarta képviselni. A mai belga pártok jórészt visszavezethetÅ‘k erre a három pártra, de az idÅ‘k során természetesen számos átalakuláson mentek keresztül. (hu)
  • Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedésű határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemzÅ‘ területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg. Ma majdnem minden belga párt a nyelvi határvonalaknak megfelelÅ‘en két részre szakadt: a holland nyelvű párt Flandria területén és a kétnyelvű Brüsszelben, míg a francia nyelvű párt Vallónia területén és szintén a hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben van jelen. A német nyelvi közösségnek szintén saját, nyelvi-kulturális alapon szervezÅ‘dÅ‘ pártjai vannak. Európa más országaitól eltérÅ‘en tehát a belga pártokat az országot alkotó közösségnek szervezik, jelen pillanatban egyetlen párt sem működik, amelyik a flamand és a vallon közösségben egyaránt megtalálható. Még a kétnyelvű Brüsszelben is a flamand és a francia testvérpártok külön jelöltet indítanak. A belga függetlenség 1831-es kikiáltásakor és a 19. század nagy részében két nagy politikai párt uralta Belgium politikai életét: a (vallásos, konzervatív) és a (anti-klerikális és progresszív). A 19. század második felében, részben az 1845 és 1848 között Brüsszelben tartózkodó Karl Marx hatására alakult meg a , amely a kontinens egyik legfejlettebb gazdaságának dolgozóit akarta képviselni. A mai belga pártok jórészt visszavezethetÅ‘k erre a három pártra, de az idÅ‘k során természetesen számos átalakuláson mentek keresztül. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 443101 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 16484 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 20609346 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedésű határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemzÅ‘ területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg. A mai belga pártok jórészt visszavezethetÅ‘k erre a három pártra, de az idÅ‘k során természetesen számos átalakuláson mentek keresztül. (hu)
  • Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedésű határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemzÅ‘ területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg. A mai belga pártok jórészt visszavezethetÅ‘k erre a három pártra, de az idÅ‘k során természetesen számos átalakuláson mentek keresztül. (hu)
rdfs:label
  • Belgium politikai pártjai (hu)
  • Belgium politikai pártjai (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of