| dbo:abstract
|
- Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt. Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt területével. A másik a (Office for National Statistics) által használt definíció, amely szerint 11-et foglal magába a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont. Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak. A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrágább utcája, és az egy főre eső GDP több, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is. Belső-London magja a . (hu)
- Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt. Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt területével. A másik a (Office for National Statistics) által használt definíció, amely szerint 11-et foglal magába a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont. Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak. A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrágább utcája, és az egy főre eső GDP több, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is. Belső-London magja a . (hu)
|
